– A schengeni egyezmény, az Európai Unió egyik legértékesebb vívmánya példátlan kihívással néz szembe napjainkban a koronavírus-járvány miatt – jelentette ki Didier Reynders jogérvényesülésért felelős európai uniós biztos az Európai Parlamentben a járványügyi intézkedések uniós koordinálásáról szóló plenáris vitában kedden.
A belga biztos azt mondta, hogy az egyezmény, amely a belső határőrizet megszüntetéséhez és a külső határok közös ellenőrzéséhez járult hozzá, az utóbbi években már veszélybe került a 2015-ös migrációs válság és a terrorizmus fenyegetése miatt is.
Aláhúzta: ez az állapot nem tarthat örökké, így az Európai Bizottság új migrációpolitikai javaslataiban nagy hangsúlyt fog kapni a külső határok védelme és hatékonyságuk megerősítése.
„Schengen a mozgás szabadságát és az egységes piacot jelenti, kötelességünk megvédeni ezeket az értékeket a válság alatt is” – jelentette ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a járvány kitörése óta az uniós tagállamok több esetben egyoldalú és diszkrimináló korlátozásokról hoztak döntést, és ezeket egyes tagállamokban mostanában újra bevezették. Hangsúlyozta, hogy bár a határzárral kapcsolatos döntések az unióban tagállami hatáskörbe tartoznak, minden olyan intézkedést, amely korlátozza a szabad mozgáshoz való jogot, csakis szükség esetén, arányosan és megkülönböztetésmentesen szabad alkalmazni.
Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában elmondta, hogy a járványhelyzet egyre romlik az EU-tagországokban, így néhány állam – köztük Magyarország – úgy döntött, hogy a már sikerrel alkalmazott intézkedéseket ismét bevezeti. Hozzátette: a határzárakkal kapcsolatos aggályok teljes mértékben alaptalanok, mivel a határforgalmat és a beutazást érintő korlátozások nem lépik át a schengeni határellenőrzési kódexben meghatározott, a veszély elhárításához feltétlenül szükséges mértéket.
A magyar képviselő kiemelte: minden tagállam saját felelőssége, hogy a határzárat érintően számára megfelelőnek tartott intézkedést fogadjon el, „mivel ezeket harmonizálni az EU-n belül az uniós intézmények lassúsága miatt nem lehetséges”.
„A járvány második hulláma alatt is az emberélet védelme a legfontosabb. Ezt a kihívást, a megfelelő tapasztalatokra alapozva, csak a tagállamok tudják megfelelően kezelni ” – húzta alá a képviselő.
