A Committee for the Coordination of Statistical Activities (CCSA) több nemzetközi szervezettel fogott össze legújabb jelentésében, és így született meg a Covid-19 hatásait vizsgáló, rendkívül átfogó dokumentum. Ebben nem csak a legtöbbször emlegetett gazdasági hatásokról számolnak be a különböző szervezetek, hanem szóba kerülnek a társadalmi, regionális és statisztikai hatások is, amelyek szintén nagy erővel bírnak.
A jelentésből kiderül, hogy a koronavírus miatt a kereskedelem értéke 3 százalékkal csökkent globálisan 2020 első negyedévében, és ez még csak a kezdet. Az értékcsökkenés még tovább fokozódhat a második negyedévben, a becslések szerint negyedéves összehasonlításban a világkereskedelemben akár 27 százalékos értékcsökkenés is bekövetkezhet. Ezt a világkereskedelmi visszaesést ráadásul a termékek árának hirtelen visszaesése is kíséri.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) árupiaci árindexének becslései szerint a fejlődő országok által exportált alapvető árucikkek árában 20,4 százalékos zuhanás következett be márciusban, ami leginkább az üzemanyagárak meredek, 33,2 százalékos csökkenésével magyarázható. Az árcsökkenés soha nem látott mértékű, lévén hogy a 2008-as pénzügyi válság idején is csak legfeljebb 18,6 százalékkal esett vissza. Akkor ráadásul a csökkenő árak tendenciája 6 hónapig tartott, most azonban teljesen kiszámíthatatlan a jövő, a helyzet folyamatosan és gyorsan változik, így az UNCTAD szerint nem lehet előrevetíteni, hogy ez a folyamat meddig fog tartani.
A gazdasági hatásokat tekintve a koronavírus járvány talán legnagyobb vesztese a légiközlekedési ipar. Ennek oka egészen egyszerű: a határok lezárása miatt ugyanis szinte nullára csökkent az utazási kedv.
Ezzel összefüggésben nagy kihívások elé néz a turizmus is. Az ágazatban a nemzetközi turizmus terén 60-80 százalékos csökkenést várnak. Jelenleg számos ország inkább a belföldi turizmusra biztatja az állampolgárait, ez pedig már csak a határok zárva tartása miatt is megvalósulhat.
A jelentés azt is kiemeli, hogy a járvány társadalmi hatásainak következtében egyre több ember veszti el a munkáját, a foglalkoztatottság pedig a második világháború óta nem látott mértékben csökken. A második negyedévben a globális munkaórák 10,5 százalékkal is visszaeshetnek, ami 305 millió egész állású munkásnak felel meg egy 48 munkaórás hét esetében.
További problémát jelent, hogy a már meglévő egyenlőtlenségek még tovább nőhetnek a koronavírus miatt. A járvány hatására megszűntek a munkahelyek, vagy leálltak a gyártások, így az emberek több havi fizetése is kieshet, aminek nagyon komoly következményei vannak azokra, akik már egyébként is a szegényebb osztályhoz tartoznak. De gondot jelent ez a fiatal, egyetemista munkavállalóknak is és azoknak a családoknak, ahol kisgyerek van, akire most vigyázni kell az iskolák bezárása miatt.
Társadalmi problémákból annyi van a vírus következtében, hogy azt megszámolni se lehet, így a jelentés is csak néhányat emel ki. Ezek közé tartozik például a gyerekeket érintő változások az iskolák bezárása és az online oktatás megkezdése. A városokat érintő legnagyobb kihívás, hogy ott van a legtöbb fertőzött, de fontosak a már egyébként is szegénységben élőkre gyakorolt hatások. Számukra akár a lakhatás is gondot jelenthet rövid időn belül.
Nem szabad megfeledkezni a regionális hatásokról sem. Az Eurostat elemzése szerint 2020 első negyedévében 3,5 százalékkal esett a GDP az előző negyedévhez képest az Unióban, a lefelé menetnek pedig még nincs vége. Ugyanígy nem lehet figyelmen kívül hagyni a statisztikai adatok fontosságát sem, amikre most különösen nagy szükség van, hiszen ezek mentén lehet a koronavírus kezelésével kapcsolatos döntéseket meghozni.
Hatvanmillió ember süllyedhet mélyszegénységbe
A Világbank becslése szerint a koronavírus-világjárvány miatt hatvanmillió ember süllyedhet mélyszegénységbe. A világ gazdasági teljesítménye zuhan, milliók veszítik el állásukat, s a legszegényebb országokon csattan az ostor, többek között a kereskedelmi bankok érdektelensége miatt.
