„A szervezett bűnözés a szegregáció, a munkanélküliség, a sikertelen iskolai tanulmányok és a kábítószerek iránti kereslet növekedése miatt tudott gyökeret verni” – vélekedett Löfven. „Svédország túl sok kudarcot élt meg az integráció kérdését illetően” – fűzte hozzá.
Löfven hangsúlyozta, hogy az egyes jogsértések nem függenek az elkövető etnikai hovatartozásától.
„Éppenséggel a társadalmi-gazdasági tényezők határozzák meg, kiből lesz bűnelkövető, s kiből nem” – hangoztatta.
További magyarázatként hozta fel a svéd rendőrség munkásságának eredménytelenségét arra, hogy a skandináv államok közül miért éppen Svédországban történt annyi lövöldözés és robbantás az elmúlt időben.
„Ugyanúgy igaz, hogy Svédországnak – és ez általános politikai kudarc – fel kellett volna készítenie a rendőrséget, az igazságügyi rendszert és az egész társadalmat, hogy megbirkózhassunk a problémákkal, amelyek hosszú ideje érlelődtek” – jelentette ki Löfven. „Túl sokáig nem voltunk felkészülve arra, hogy az erőszak ilyen formái megjelennek Svédországban” – tette hozzá.
Csak 2019-ben több mint száz robbantás történt a skandináv országban, ami harmadával több az előző évhez képest. A legtöbb támadást a nagyvárosokban követték el, épületek előtt vagy autókban elhelyezett robbanószerkezetekkel. A robbantások egyharmadát a déli Malmőben hajtották végre, néhány tucatnyit a fővárosban, és valamivel kevesebbet a nyugati fekvésű Göteborgban.
Szakértők szerint rivális bandák akarják így megfélemlíteni egymást.
A 9,8 milliós Svédország 2014-ben 81 ezer, 2015-ben pedig 163 ezer menekültet fogadott be, a lakosság nagyságához viszonyítva a legtöbbet Európában. 2016 és 2018 között további 76 ezer illegális bevándorló érkezett az országba. A svéd statisztikai hivatal 2019 eleji adatai szerint a lakosság 19 százaléka (1,96 millió ember) származik más országokból.
A svéd biztonsági szolgálat (SAPO) emellett abból indul ki, hogy Törökország az Iszlám Állam terrorszervezet Svédországból származó szimpatizánsait is kitoloncolhatja hazájukba. Ahn-Za Hagström, a SAPO egyik elemzője kedden a svéd közszolgálati rádiónak bebörtönzött szélsőségesek kis létszámú csoportjáról beszélt ezzel összefüggésben. A biztonsági szolgálat a körülményekhez képest a lehető legjobban felkészül ezeknek az – ismert személyazonosságú – szélsőségeseknek a visszatértére – tette hozzá.
A SAPO becslései szerint az Iszlám Állammal mintegy száz svéd állampolgár áll kapcsolatban a közel-keleti konfliktusövezetekben.
