Százezer migránst vár Athén jövőre

Manosz Logothétisz, a migrációért felelős kormánybiztos a minap úgy nyilatkozott: a jelenlegi helyzet egyértelműen még a migrációs válság 2015-ös csúcsánál is kritikusabb az országban.

– Noha az Európai Uniónak nem lesz egyhamar saját hadserege, de lesznek olyan civil csapataink, akik európai egyenruhát viselnek, és bizonyos esetekben fegyver is a felszerelésük része lesz, nyilatkozta a Politicónak Fabrice Leggeri, a Frontex ügyvezető igazgatója.

A korábbi francia belügyminiszter a december elején határba lépett rendelettel kapcsolatban nyilatkozott a brüsszeli hírportálnak, amelynek értelmében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség létszámát fokozatosan körülbelül tízezer főre duzzasztják. A bűnözés és a terrorizmus elleni uniós küzdelmen túl ugyanakkor a varsói székhelyű ügynökség az európai politikai palettát leginkább megosztó migráció kezelését tekintve is kulcsszerephez jut. A portál emlékeztet, hogy a Frontex bővítésével kapcsolatban még azok a vezetők is rendkívül óvatosak, akik egyébként folyamatosan hangsúlyozzák a külső határok védelmét, mint például Orbán Viktor magyar kormányfő, a bizalmatlanság oka pedig arra vezethető vissza, hogy egyesek szerint szigorúan nemzeti hatáskörbe tartozik annak eldöntése, hogy kit engednek az adott ország területére lépni.

Ezzel kapcsolatban Leggeri igyekezett nyomatékosítani: az EU külső határainak védelmét a Frontex a tagállamokkal való megosztott felelősségként hivatott megteremteni, és még az ügynökség létszámának – 2027-ig tervezett – jelentős emelése után is sokkal több, körülbelül 115 ezer nemzeti őr lesz az uniós egyenruhások mellett, a kirendelt hadtesteknek pedig mindig szükségük lesz a fogadó tagállamok jóváhagyására. – Ez vonatkozik az erő alkalmazására és a fegyverek használatára is, tette hozzá. A Politico megjegyzi, a Frontex-re rendkívül fontos szerep hárul az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság – jövő tavaszra ígért – új migrációs csomagjának gyakorlati végrehajtásában,, amely a dublini rendszer reformja mellett azzal kapcsolatos javaslatokat is a tagállamok elé fog terjeszteni, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a menedékre nem jogosultak hazatoloncolását. Mint arról korábban lapunk is beszámolt, jogi és logisztikai okok miatt eddig az EU területén jogtalanul tartózkodók kevesebb, mint felét sikerült hazaküldeni.

Ezek a feladatok azonban eltörpülnek az újonnan érkező illegális bevándorlók feltartóztatása mellett, a migrációs áradatnak leginkább kitett Görögország szerint pedig bőven van ok az aggodalomra. Athén ugyanis az elmúlt hónapok emelkedő tendenciája alapján úgy kalkulál, hogy 2020-ban akár 100 ezer bevándorló érkezhet Görögországból a török partokra. Manosz Logothétisz, a migrációért felelős kormánybiztos a minap úgy nyilatkozott: a jelenlegi helyzet egyértelműen még a migrációs válság 2015-ös csúcsánál is kritikusabb az országban.