A külgazdasági és külügyminiszter erről az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakának csúcsszintű általános vitájában felszólalva beszélt, közép-európai idő szerint pénteken. Kijelentette, hogy mióta tavaly a világszervezetben elfogadták a globális migrációs csomagot, újabb elvándorlási hullámok indultak el. Ez újabb biztonsági kihívásokat jelent mind azoknak az országoknak, ahonnan a migránsok elindulnak, mind azoknak, amelyeken keresztülhaladnak, illetve amelyekbe végső célként igyekeznek.
Magyarország megteszi azt, amit az ENSZ-nek kellene: megvédi állampolgárait és határait, amelyek Európa határai is, csak legálisan lehet bejutni az országba – mondta Szijjártó Péter.
Az ENSZ-től pedig a kormány azt is elvárja, hogy bűncselekményként kezelje a határsértéseket, a civil szervezeteket pedig ne próbálja az egyes országok legitim képviselőinek feltüntetni.
Arra is felszólította az ENSZ-t, hogy ne úgy fesse le a migrációt, mint a legjobb eszközt a demográfiai és foglalkoztatási kihívások megoldására. Magyarország például a családok támogatásával, az oktatás folyamatos korszerűsítésével keres megoldást ezekre.
Szijjártó Péter hangoztatta: az ENSZ-től és más nemzetközi szervezetektől elvárható lenne, hogy előmozdítják a nemzetközi jogi szabályozást és azoknak segítenek, akik eleget tesznek a jogszabályoknak, nem azoknak, akik azokat megsértik. Leszögezte azt is: a migráció nem alapvető emberi jog, az ENSZ mégis ösztönzi. Az viszont alapvető jog, hogy mindenki békében és biztonságban éljen a hazájában – erről azonban a csomag nem is beszél, nem védi meg ezeket a jogokat.
Az ENSZ tavalyi történetének legfontosabb eredményeként akarta volna ünnepelni a migrációs csomagot, ez a kísérlet azonban elbukott – mondta Szijjártó Péter. Magyarország, az Egyesült Államok, Izrael, Lengyelország, Csehország és később Brazília a legveszélyesebb migrációs dokumentumnak minősítette a paktumot, és ellene szavazott.
A csomag elfogadása óta számos kísérletet tettek arra, hogy részletekben, fejezetenként más dokumentumokban áterőltessék annak tartalmát. Ezeket a kísérleteket Magyarország elutasítja, és sürgeti az ENSZ-t, hogy hagyjon fel velük.
Magyarország a jövőben is el fog utasítani minden olyan ENSZ-dokumentumot, amely utalást tesz a globális migrációs csomagra – jelentette be Szijjártó Péter.
Az elmúlt évek európai történéseire utalva kijelentette, hogy Brüsszel „felelőtlen és kártékony” politikája miatt illegális migránsok milliói érkeztek a kontinensre, sok bevándorló meghalt a Földközi-tengeren, Nyugat-Európában pedig párhuzamos társadalmak alakultak ki, amelyekben a „csendes többség a hangos kisebbséggel” kénytelen együtt élni. Külön kitért a terrorfenyegetettségre, megemlítve, hogy a migráns hátterűek által elkövetett 30-nál több terrortámadásban több mint 300 ember meghalt.
A magyar miniszter képmutatónak és ideológia alapokon állónak minősítette a brüsszeli politikát, amely fogalmazása annak érdekében gyakorol nyomást az európai uniós tagországokra, hogy szabaduljanak meg nemzeti identitásuktól, kulturális, vallási és történelmi örökségüktől, és végső soron létrejöjjön az „Európai Egyesült Államok”.
Leszögezte, hogy Magyarország mindezt elutasítja. Magyarország erős Európát akar, amely erős tagországokból áll. Meg akarja őrizni nemzeti identitását, büszke 1019 éves államiságára, és továbbra is a kereszténységre kívánja építeni azt.
Szijjártó Péter szerint a legutóbbi európai fejlemények azt mutatják, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket a lakosság megvédelmezésére: kikötőket nyitnak meg a bevándorlók előtt, kiújult a vita a kötelező elosztási kvótáról. A Nyugat-Balkánon jelenleg uralkodó helyzet hasonló ahhoz, ami 2015-ben történt.
Úgy vélte, sok ország, nemzetközi szervezet és civil szervezetek jelenleg is arra ösztönzik a bevándorlókat, hogy Európába induljanak, és azt a benyomást keltik bennük, hogy az NGO-knak – illegálisan – Európába kell vinniük őket.
Mindebből az embercsempészek és a bűnszervezetek húznak leginkább hasznot, ők dollármilliókat keresnek. Nyertesek a terrorszervezetek is, amelyek az ellenőrizetlen migrációval merénylőket tudnak bejuttatni a világ különböző pontjaira. Mindenki más viszont a vesztesek közé tartozik: a lakóikat elvesztő kiindulási országok, a tranzitországok, amelyeken a migránsok agresszívan viselkedve vonulnak át, és a célországok, ahol párhuzamos társadalmak jönnek létre. A legfőbb vesztesek pedig maguk a migránsok, akik a véletlenre bízzák az életüket is.
Oda kell vinni a segítséget, ahol szükség van rá, és nem szabad problémákat gerjeszteni ott, ahol nincsenek – szögezte le Szijjártó Péter. Magyarország több mint 40 millió dollárt költött arra, hogy segítse a keresztény közösségeket a Közel-Keleten, és 50 ezer embernek segített abban, hogy otthon maradjon, vagy mihamarabb hazatérjen. Ezzel a programmal Magyarország arra is fel kívánja hívni a nemzetközi közösség figyelmét, hogy a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon.
Kiemelte a miniszter azt is, hogy a világ legkevésbé fejlett országai alkotta csoport számára Magyarország idén meghétszerezte, 29 millió dollárra emelte pénzügyi támogatását, Afrikának pedig a korábbinál ötször több, 25 millió dollár támogatást nyújtott. Ázsiai, afrikai és dél-amerikai diákoknak hazánk összesen 4873 ösztöndíjat biztosít.
Magyarország 285 millió dollárra növelte a fejlődő világ felzárkóztatására szánt támogatását
Magyarország 285 millió dollárra növelte a fejlődő világ felzárkóztatására szánt támogatását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban azon a konferencián, amelyet az ENSZ-közgyűlés ülésszakához kapcsolódóan rendeztek a legkevésbé fejlett országok csoportjának helyzetéről.
A miniszter emlékeztetett: a migrációs válság megoldásával kapcsolatban Magyarország azt az elvet vallja, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol rászorulnak.
Az említett segítség is azt a célt szolgálja, hogy ezekből az országokból ne vándoroljanak el az emberek, hanem a saját otthonaikban emberhez méltó életet tudjanak élni – tette hozzá.
Az Afrika számára nyújtott támogatást Magyarország idén ötszörösére növelte, és az elérte a 25,6 millió dollárt. A legkevésbé fejlett országok csoportja számára pedig hétszer annyi forrást biztosított mint korábban, 29 millió dollárt – mondta el Szijjártó Péter.
Magyar támogatással a legjelentősebb programokat Laoszban kezdték meg, a vízgazdálkodás terén, ott a hozzájárulás értéke eléri a 26 millió dollárt.
Magyarország mindemellett évente 4873 ösztöndíjat biztosít afrikai, ázsiai és dél-amerikai hallgatóknak, hogy magyar egyetemeken tanulva a fejlett világéval versenyezni képes tudásra tegyenek szert, és hozzájáruljanak hazájuk fejlesztéséhez.
Egy másik felszólalásában Szijjártó Péter azt jelentette be, hogy Magyarország a nők és lányok elleni erőszakos cselekmények megelőzése és az áldozattá vált személyek megsegítése érdekében 20 ezer dolláros felajánlást tett az ENSZ pénzalapjába, amelynek célja a nők elleni erőszak megelőzése, illetve megállítása. Ezen túlmenően 25 ezer dollárral támogatja a kormány a Nemzetközi Vöröskereszt tevékenységét, amely arra irányul, hogy humanitárius válságok során ne követhessenek el szexuális vétségeket védtelen emberekkel szemben.
