Szijjártó Péter: Az üldözöttek helyben való boldogulását kell segíteni

A nemzetközi közösségnek meg kell teremtenie annak feltételeit, hogy a terroristák által üldözött közösségek helyben tudjanak boldogulni, illetve az elüldözöttek visszatérhessenek lakóhelyükre, Magyarország megmutatta, hogy ebből még a hozzá hasonlóan közepes méretű országok is ki tudják venni a részüket – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a mongol fővárosban egy terrorizmusellenes konferencián.

Ulánbátor, 2019. június 20. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal (b2) az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) és az ENSZ által közösen szervezett, terrorizmushoz vezetõ erõszakos radikalizmus és extrémizmus elleni küzdelemmel és megelõzésével (P/CVERLT) foglalkozó konferencia magas szintû paneljében Ulánbátorban 2019. június 20-án. MTI/KKM/Mitko Sztojcsev Fotó: KKM/Mitko Sztojcsev

A miniszter az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) eseményén szólalt fel.

Elmondta, Európában évtizedeken át gyakorlatilag ismeretlen volt a terrorizmus, de 2015 után, amikor a tömeges illegális migráció felütötte a fejét, a helyzet megváltozott. Az európai terrorcselekményekben több mint háromszáz ember vesztette életét. Azóta heves viták folynak Európában az illegális migrációról és a rá adandó válaszokról. Magyarország az első helyre teszi az ország és állampolgárai biztonságát, óriási erőfeszítéseket tett határai védelmének megerősítésére, és fenntartja magának a jogot arra, hogy eldöntse, kit enged be az országba – jelentette ki beszédében a miniszter.

Nyilvánvalóan szoros összefüggés van az illegális és ellenőrizetlen migráció, valamint a terrorizmus között, mert az illegális migránsok ellenőrizetlen tömeges bevándorlása lehetőséget ad a terrorszervezeteknek arra, hogy bejuttassák embereiket Európába – mondta.

– Ezért úgy gondolom, hogy rossz válasz volna Európától ösztönözni a migrációt, azzal csak a terrorszervezeteket segítenénk. Ehelyett a migráció okait kell megszüntetnünk. Vitán felül áll, hogy közös fő ellenségünk az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet, és fő célunknak kell lennie ennek a terrorszervezetnek a teljes felszámolása. Értünk már el sikereket ebben a kérdésben – állapította meg.

Kifejtette, a nemzetközi közösség visszafoglalta az Iszlám Állam által elfoglalt területek 98 százalékát, ami azonban nem jelenti azt, hogy a szervezetnek vége, hiszen folyton változtatja taktikáját, földrajzi megjelenését.

Emiatt folytatni kell a harcot ellene és minden terrorszervezet ellen. Küzdeni kell először is az ellen, hogy a dzsihadisták az interneten terjesszék ideológiájukat, toborozzák tagjaikat. Ettől meg kell védeni a társadalom legsérülékenyebb rétegeit – közölte. Egy másik fontos lépésként el kell vágni a terrorizmus finanszírozásának csatornáit, ezért a nemzetközi közösségnek óvatosnak kell lennie annak kiválasztásában, hogy milyen eszközökkel segíti a migránsokat – mondta. Közölte, az Európai Unió és az ENSZ-szervezetek például akaratlanul is segíthetik a terroristákat névtelen bankkártyák kibocsátásával a migránsok számára, ráadásul ez az európai adófizetők pénzén történik.

Kifejtette: a világból több ezer ember csatlakozott az Iszlám Államnak hűséget esküdő csoportokhoz a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, csak Európából több mint ötezer. Azok a dzsihadisták, akik túlélték a „kalifátus” területeinek visszafoglalását, megpróbálnak visszatérni hazájukba, és ott esetleg megpróbálnak terrortámadásokat elkövetni. A Balkánon – például Boszniában – több ilyen volt dzsihadistát fogtak már el – emlékeztetett.

Úgy vélte, véget kell vetni a büntetlenség kultúrájának, és a nemzetközi közösségnek támogatnia kell az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon határozatát, miszerint nemzetközi törvényszéket kell alapítani az Iszlám Állam terroristái által elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására. A nemzetközi közösségnek ezenkívül meg kell teremtenie a feltételeit annak, hogy a terroristák által a lakóhelyükről elűzött emberek visszatérhessenek oda. Ezzel szerinte segítenék azokat az országokat is, amelyek befogadtak több millió menekültet.

Magyarország több száz katonájával kiveszi a részét a világ különböző országaiban a békefenntartásból és azoknak a körülményeknek a megteremtéséből, amelyek szükségesek a menekültek visszatéréséhez – jelentette ki Szijjártó Péter.

Aláhúzta, mivel Magyarország több mint ezer éve keresztény ország, különleges felelősséget érez a világ keresztény közösségeiért. Nem szabad elhallgatni azt a tényt, hogy a vallási közösségek közül a keresztények a leginkább üldözöttek a világon, különösen a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a terroristák fő célpontjai – tette hozzá.

Elmondta, Magyarország különleges kapcsolatot épített ki több keresztény közösséggel ezekben a térségekben, és e közösségek püspökei arra kérik az európai vezetőket: ne hazájuk elhagyására, Európába menekülésre biztassák az üldözött keresztényeket, mert ezzel a terroristák szándékát segítik, hanem helyben maradásukat támogassák.

A miniszter elmondta, ezért Magyarország pénzadományokkal – eddig összesen 35 millió dollárral -, templomok, iskolák, kórházak újjáépítésével, árvaházak, lakóházak építésével segíti e közösségeket. Ebből is látszik, hogy egy közepes méretű ország – mint amilyen Magyarország – is képes hozzájárulni ahhoz, hogy a világ keresztény közösségei megmaradjanak hazájukban – mondta a miniszter az ulánbátori „A terrorizmushoz vezető erőszakos radikalizmus és extrémizmus elleni küzdelem és a megelőzés” című konferencián.