Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szlovénia és Ausztria teljes mértékben támogatja a Nyugat-Balkán országainak európai uniós és NATO-csatlakozását. Az érintett államok még 2003-ban Thesszalonikiben kaptak ígéretet a csatlakozásra, de ez csak Horvátország esetében valósult meg – mutatott rá a tárcavezető. A teljes Nyugat-Balkán népessége kisebb, mint Romániáé, a GDP-jük Magyarországénak hetven százaléka, így nem jelentene gazdasági kihívást az EU számára az integrálásuk.
Földrajzi értelemben pedig a Nyugat-Balkán nem az EU hátsó udvara, hanem a belső udvara
– emelte ki Kalinák.
A csatlakozási folyamat elakadásának okaiként az EU-t érintő válságokat jelölte meg, hozzátéve, hogy most megváltozott a hozzáállás. A Nyugat-Balkán országai között fennálló véleménykülönbségek feloldására azt a megoldást javasolta, amelyet Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök alkalmazott jó két évtizeddel ezelőtt a két ország közti, akkor némiképp fagyos kapcsolatok javítására:
azokra a kérdésekre kell összpontosítani, amelyek összekötnek.
Még ha a csatlakozási folyamat lassan haladt is, a nyugat-balkáni régiót nem felejtette el az EU, hiszen gazdaságilag és biztonsági szempontból is komoly összefonódásról beszélhetünk – mutatott rá Kalinák. Az EU a régió legnagyobb befektetője és kereskedelmi partnere.
Az Európai Unió jobban készen áll a Nyugat-Balkán csatlakozására, mint valaha, azonban cselekednünk kell, mert a politikai lendület rendszerint rövid életű
– húzta alá a szlovák miniszter.
Borítókép: Robert Kalinák szlovák miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter beszédet mond a védelmi ipari kiállítással egybekötött Budapest Security Dialogue konferencia megnyitóján a Budapest Marriott Hotelben 2024. április 26-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)