Az elemző az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában felidézte: Bugár Béla korábban a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke volt. Amikor onnan leváltották, akkor hozta létre a magyar-szlovák Híd-Most pártot.
Bugár Béla személye arra jó, hogy megossza a magyarok szavazóit – mutatott rá Farkas Örs, aki szerint a mostani választáson elért 3 százalékos eredménye inkább vereségnek számít.
Farkas Örs szerint a Felvidéken élő magyarok az MKP és a Híd-Most közötti ellentét miatt gyakran keresnek más alternatívát. Sokan szlovák pártra szavaznak, míg mások nem mennek el szavazni.
Az elemző úgy értékelt, a választás nyertese, Zuzana Caputová, az ellenzéki liberális pártok jelöltje abban bízhat, hogy azok a szavazók, akik nem rá szavaztak az első fordulóban, nem vesznek részt a második fordulóban.
Farkas Örs kitért arra is, hogy Andrej Kiska jelenlegi köztársasági elnök többször találkozott Soros Györggyel, és Caputová „ezen a vonalon kíván továbbmenni”; a Soros György-féle európai egyesült államok vízióját próbálja követni.
Ezzel szemben az első fordulóban második helyen végzett Maros Sefcovics a nemzetállamú gondolkodás híve, nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a V4-es együttműködésre. Az e felfogások közötti ellenállás fogja meghatározni a következő két hetet – értékelt Farkas Örs.
Fölényesen nyerte az elnökválasztás első fordulóját a liberális Caputová
Fölényesen nyerte meg a szlovák elnökválasztás első fordulóját Zuzana Caputová, az ellenzéki liberális pártok jelöltje, aki Maros Sefcoviccsal, a legerősebb kormánypárt, az Irány- Szociáldemokrácia (SMER-SD) párt jelöltjével került a második fordulóba – erősítették meg a Statisztikai Hivatal (SÚSR).
A vasárnap délben nyilvánosságra hozott hivatalos végeredmények szerint a voksolás első fordulójában Caputovának mind a nyolc szlovákiai megyében a szavazatok jelentős többségét sikerült megszereznie.
Az ötödik közvetlen szlovák államfőválasztás első körének véglegesített, hivatalos végeredményei szerint Zuzana Caputovára a szavazók 40,57 százaléka, a második helyen végzett Maros Sefcovicra pedig a választók 18,66 százaléka voksolt. A részvételi arány enyhén meghaladta az utolsó három ilyen voksolás átlagát, 48,74 százalékos volt. Az ország déli, magyarok lakta járásaiban a választási részvétel csaknem mindenütt alatta maradt az országos átlagnak.
Mivel a jelöltek egyikének sem sikerült megszereznie az érvényes szavazatok több mint ötven százalékát, így március 30-án második választási fordulót tartanak a két legtöbb voksot megszerzett jelölt részvételével. A választás második körében már egyszerű többség is elegendő a győzelem megszerzéséhez.
A szombati voksolás hivatalos végeredményei regionális lebontásban azt mutatják, hogy Caputovának – aki egy alacsony támogatottságú, de a szlovák sajtóban erőteljesen megjelenő liberális párt, a Progresszív Szlovákia jelöltje és alelnöke – 79 szlovákiai járásból 71-ben sikerült győznie, többnyire fölényesen. Maros Sefcovic – aki az Európai Bizottság (EB) szlovák alelnöke – ugyanakkor csak 7 járásban tudott többséget szerezni. Caputová Pozsonyban szerezte a legmagasabb arányú győzelmet, az ott leadott voksok több mint hatvan százalékát megszerezve. Sefcovic ugyanakkor a keleti és északi járásokban tudott jobb eredményt elérni.
Caputová aki az általa elért eredményt biztatónak minősítette, azt mondta: a szavazáson megmutatkozott a változás, a tisztességesség és az igazságosság iránti igény. Hangsúlyozta: örül, hogy a második fordulóban egyiküknek sem kell majd szélsőségesekkel megküzdenie.
Caputová ezzel vélhetően a harmadik helyen végzett – a pozsonyi liberális sajtó által egyhangúlag csak negatív kontextusban emlegetett – Stefan Harabínra, illetve a negyedik legtöbb szavazatot szerzett – erőteljesen EU- és NATO-kritikus – Marián Kotlebára célzott.
Az eredményeket Sefcovic is a változás iránti igény kifejezésének látta, mint mondta: Szlovákiában nyugodt belpolitikai helyzetre és társadalmi megbékélésre van szükség.
Sefcovic rámutatott: a verseny most újrakezdődik, ő pedig a hagyományos keresztény értékek megőrzésének fontosságára akar rámutatni, s a második fordulót egy olyan népszavazásnak tekinti, amelyben arról is döntés születik, hogy teret kap-e egy „szuperliberális” program.
A szlovák elnökválasztás első körében a harmadik helyen Stefan Harabín, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, korábbi igazságügyi miniszter végzett, a szavazatok 14,34 százalékát megszerezve. A negyedik helyen Marián Kotleba a pozsonyi sajtó által szélsőjobboldaliként jellemzett Mi Szlovákiánk – Néppárt elnöke és államfőjelöltje végzett, a szavazatok 10,39 százalékával.
A szlovák kereszténydemokrata politika doyenje, az államfőválasztáson már többedik alkalommal induló Frantisek Miklosko a voksok 5,72 százalékát kapta meg. Bugár Béla, a Most-Híd vegyes párt jelöltje a szavazatok 3,1 százalékát szerezte meg. Ez alig több, mint fele annak az eredménynek, amit öt évvel ezelőtt Bárdos Gyula, a szlovák elnökválasztások történetének első magyar jelöltje szerzett. A többi jelölt a voksok kevesebb mint három százalékával volt kénytelen megelégedni.
A második körbe tovább nem jutott államfőjelöltek közül egyelőre senki nem jelezte, hogy kit kíván támogatni a második fordulóban. Helyi megfigyelők szerint azonban – az egyes jelöltek választói bázisának összetételét figyelembe véve – Maros Sefcovics lehet az, aki a kiesett jelöltekre szavazók nagyobb hányadának támogatását megszerezheti.
