Asena ugyan ismételten megerősítette, hogy Irán mindaddig nem hajlandó semmilyen párbeszédre, amíg Washington ismét fel nem oldja az iszlám köztársasággal szemben visszaállított büntetőintézkedéseket, azonban hétfői nyilatkozata az első arra utaló jel iráni részről, hogy Teherán hajlandó lehet további engedményekre.
„Mi azt mondjuk: nem akarunk háborút, de a szankciók sem fogadhatók el. A szankció és a háborúval való fenyegetőzés egy érmének a két oldala. A feltétel nélküli tárgyalások ajánlata mindaddig elfogadhatatlan, míg a szankciók és a fenyegetések folytatódnak. Ha többet akarnak, mint ami a JCPOA-ban (a nukleáris megállapodásban) szerepel, akkor nekik is többet kell adniuk, és nemzetközi garanciákra van szükség” – írta Asena a Twitteren.
Az Egyesült Államok tavaly egyoldalúan kilépett a 2015-ben Iránnal kötött hathatalmi nukleáris megállapodásból, és újra életbe léptette a korábban felfüggesztett szankciókat Iránnal szemben. Teherán egy évvel később, 2019. május 8-án jelezte, hogy a szerződés többi aláírójának – Németországnak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak, Kínának és Oroszországnak – hatvan napja van arra, hogy segítsen kivédeni az amerikai büntetőintézkedések hatásait, és ezzel megmentse az atomalkut.
Teherán a múlt héten egyértelművé tette, hogy nem hosszabbítja meg a július 8-án lejáró hatvannapos határidőt, és amennyiben addig nem teljesítik a követelését, elkezdi az urándúsítást magasabb fokon, mint amit a 2015-ös megállapodás tilt.
Az első szakaszban, amely május 8-án kezdődött, az iszlám köztársaság felfüggesztette a dúsított urán és a nehézvíz eladását más országoknak. Az atomalku azért teszi lehetővé ezt, hogy Irán a rögzített határérték alá csökkenthesse tartalékait. Teherán múlt hétfőn bejelentette, hogy alacsonyan dúsított uránkészlete tíz napon belül meghaladja azt a mennyiséget, amelyet a nukleáris megállapodás megenged.
