Így ma már reális a veszély, hogy a szociális egyenlőtlenségek vezetnek ki más országokat is az unióból – vélekedik a közgazdász. A legékesebb példaként erre Ausztriát említette, ahol a választók fele EU-szkeptikus jelöltre szavazott. Hollandiában, Svédországban és Finnországban sem sokkal jobb a helyzet, hiszen ezekben az országokban is megerősödtek az uniót ellenző pártok.
Mennyire felelős az európai politikai elit azért, hogy olyan társadalmi szakadékok alakultak ki, amelyek már az uniót veszélyeztetik? Pogátsa Zoltán szerint itt a felelősség azoké, akik annak idején nem beszélték át rendesen a keleti bővítést. Ők ugyanis csak azt tartották szem előtt, hogy az új tagok csatlakozásával a nyugati vállalatok megvásárolhatják az itteni cégeket, vagyis a tőke szabad áramlása majd megvalósul. Nagyon kevés szót ejtettek arról, hogy mi lesz akkor, ha majd tömegesen beindul a munkaerő-áramlás is.
A közgazdász úgy látja, hogy annak idején át kellett volna tekinteniük a politikusoknak, hogy mik azok a tényezők, amelyek a közép- és kelet-európaiakat elvándorlásra kényszerítik. „Nem törődtek azzal, hogy térségünkben az alacsony bérezésű modell a jóléti állam hiányával kombinálva semmilyen kilátást nem jelent a társadalomnak” – hangsúlyozta Pogátsa. Szerinte az uniónak annak idején minimum standardokat kellett volna felállítania a bér- és jóléti politikában.
Ezt azonban a keleti bővítés során még csak fel sem vetette a politikai elit, ami után nincs mit csodálkozni azon, hogy rengetegen vándorolnak ki nyugatra. Ez pedig a különbségek felerősítése révén végül az unió széteséséhez vezethet.
