Franciaország még a múlt év végén kémkedés vádjával utasíthatta ki az országból az orosz nagykövetség gazdasági osztályának egyik diplomatáját. Oroszország azonnal szimmetrikus választ adott, és egy Moszkvában dolgozó francia diplomatának kellett elhagynia az országot. Mindebből azonban a nyilvánosság semmit nem tudhatott – az ügyet szigorúan titokban tartották. Az esetet a napokban „megbízható forrásra” hivatkozva a Les Echos című francia lap hozta nyilvánosságra. A titokban tartott diplomáciai botrány mögött Emmanuel Macron közvetítési kísérletei állhatnak:
a francia államfő volt lényegében az egyetlen a nyugat-európai vezetők között, aki az elmúlt két évben békülékeny hangot ütött meg Oroszországgal szemben, és a konstruktív párbeszédet emlegette a legutóbbi, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetővel kapcsolatos események után is.
Konstruktív párbeszéd kísérlete a 2019. augusztusi kétoldalú találkozón, Franciaországban Fotó: Kremlin.ru
Macron még 2019 augusztusában, a Vlagyimir Putyinnal való találkozóját követően ütött meg először békülékeny hangot, és a kapcsolatok normalizálásáról beszélt. – Egy olyan Európában hiszünk, amely Lisszabontól Vlagyivosztokig terjed – fogalmazott akkor. A francia államfő a tavalyi müncheni biztonságpolitikai fórumon tovább érvelt az együttműködés mellett, az Oroszországgal való stratégiai párbeszéd fontosságát hangsúlyozva.
Közben azonban Alekszej Navalnij tavaly augusztusban történt megmérgezése, majd év eleji hazatérése és letartóztatása az orosz–európai kapcsolatok újabb válságát eredményezte, ami rosszul jött Macron közvetítői terveinek. Az általános európai elhidegülés közepette lényegében Macron volt az egyetlen, aki a múlt hónapban online megrendezett müncheni biztonságpolitika konferencián továbbra is a konstruktív együttműködést támogatta, például Joe Biden amerikai elnök harcias beszédével szemben.
– Újra fel kell építenünk a közös biztonság épületét, amelynek többek között magában kell foglalnia az Oroszországgal folytatott párbeszédet is – fogalmazott Macron a konferencián – Ennek a párbeszédnek követelményeket kell megfogalmaznia, de ez az európai béke szükséges alapfeltétele – folytatta a francia elnök.
A francia diplomácia hírnevét ugyanakkor alaposan megtépázták az elmúlt hónapok kiszivárogtatásai: november 7-én a francia Challenges nevű lap „diplomáciai forrásokra” hivatkozva hozta nyilvánosságra Putyin és Macron Szputnyik V vakcinával kapcsolatos beszélgetését, 2020 szeptemberében pedig a két államfő Navalnijjal kapcsolatos telefonbeszélgetése szivárgott ki. Szakértők szerint a kiszivárogtatások mögött a Macron orosz közeledésével elégedetlen francia körök állhatnak.
Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin videokonferenciája 2020 szeptemberében Fotó: Kremlin.ru
Újabban a nemzetközi szereplők előszeretettel élnek a másik fél diplomatái ellen meghozott, nyilvános intézkedésekkel. A diplomaták kiutasítása nagy port kavarhat, felhívja a nyilvánosság figyelmét az állam határozott pozíciójára, ugyanakkor gyakorlatilag nincs költsége, és nem von maga után komoly gazdasági károkat.
Az elmúlt évek legnagyobb kiutasításos ügye 2016. december 29-én történt, amikor az Egyesült Államok 35 orosz diplomatát küldött el az országból az amerikai választások elleni – feltételezett – orosz hackertámadások miatt. A döntés kisebb diplomáciai háborút indított el, és az Oroszországban lévő amerikai diplomáciai misszió drasztikus, több mint hétszáz fős csökkentéséhez vezetett. Végül mindkét ország 455 főben állapította meg a nála állomásozó diplomáciai képviselet létszámát.
Oroszország legutóbb február elején utasított ki európai diplomatákat: a lengyel, svéd és német nagykövetség munkatársait a januári ellenzéki tüntetésen való részvételük miatt.
