Töretlenül bíznak a britek a koronavírus elleni oltásokban

Jól szervezett beszerzés, kampány és a lakosság hozzáállása miatt sikeres a brit oltási program.

London, 2021. április 7. A koronavírus következtében elhunytak emlékére festenek piros szíveket az áldozatok emlékfalára Londonban 2021. április 7-én. Az Egyesült Királyságban több mint 127 ezren haltak meg a betegségben. MTI/AP/Kirsty Wigglesworth Fotó: Kirsty Wigglesworth

Két szempontból is mérföldkőhöz érkezett a héten az Egyesült Királyság járványügyi védekezési programja. Egyrészt megkezdődött a nyitás soron következő fázisa, amelynek részeként a vendéglátóhelyek szabad térben újra fogadhatnak vendégeket. Másrészt az oltási kampány elérkezett oda, hogy minden ötven év feletti lakosnak felajánlották az oltás lehetőségét. A hivatalos szóhasználatban mindig a „felajánlás” szerepel, hiszen az oltás a szigetországban sem kötelező, viszont ezzel jól mérhető, hogy hány embert ért el a kampány. Érdemes egy pillantást vetni a valóban beoltottak arányára is, ami az ötvenéves vagy idősebb korcsoportban 95 százalékos, hetven év fölött pedig még ennél is magasabb. Sőt, már az ötven év alatti korcsoportban is közel 85 százalékos átoltottsággal számolnak a járvány lefutását modellező kutatók. Ezt a pozitív hozzáállást az AstraZeneca vakcinája és a rendkívül ritka vérrögképződés között feltételezett kapcsolat sem befolyásolta jelentősen. A londoni The Timesnak készített felmérés szerint a megkérdezettek háromnegyede továbbra is biztonságosnak tartja a brit–svéd szérumot, ami alig marad el a Pfizer–BioNTech termékébe vetett bizalomtól.

A jól szervezett vakcinabeszerzés mellett ez a rendkívül magas oltási hajlandóság is fontos szerepet játszott a brit kampány eddigi sikerében.

Az oltásokat – néha napi több mint félmilliót – természetesen Nagy-Britanniában is regisztráció alapján adják be, de a magyarországi gyakorlattal ellentétben ez nem egyfajta előzetes igénybejelentés, amelynek alapján később elosztják a beérkező vakcinákat, hanem egy internetes portálon keresztül konkrét oltópontokon konkrét időpontokra lehet jelentkezni. Ugyanúgy, ahogyan például egy repülőjáratra foglalunk helyet, ha pedig egy napra beteltek az időpontok, a rendszer későbbi dátumot ajánl fel. Ezzel pontosan szabályozható az oltópontra érkezők száma, ami regisztráció nélkül lehetetlen volna. A nagy oltási hajlandóság következtében viszont a szervezőknek attól sem kell tartaniuk, hogy nem telnek be az időpontok, és emiatt elvesztegetnék az egészségügyi személyzet idejét és esetleg az előkészített oltásokat is.

A koronavírus következtében elhunytak emlékére festenek piros szíveket az áldozatok emlékfalára Londonban.
Fotó: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

A vakcinák közötti válogatásra nincs lehetőség, a portálon nincs is információ arról, hogy melyik szert kapja a jelentkező. Kezdetben csak a legidősebbek és a veszélyeztetettek regisztrációját fogadta el a rendszer – éppen úgy, ahogyan egyes légitársaságoknál a törzsutasok számára előbb nyílik meg a helyfoglalás –, de az oltási kampány előrehaladtával egyre szélesebb körnek vált elérhetővé, mára pedig eljutottunk oda, hogy a 45 év felettiek is kaphatnak időpontot. A jelentkező korát egyébként az egészségügyi ellátórendszer nyilvántartási száma alapján ellenőrzik. Ennek a gyakorlatnak az is előnye, hogy ha valaki még nem döntötte el, felveszi-e az oltást, a foglalási rendszeren keresztül később is bármikor jelentkezhet, legfeljebb akkor már a fiatalabbakkal is osztozkodnia kell.

Most egyébként egy kicsit hosszabb a várakozási idő, mert az ismétlő oltások egyre növekvő száma, illetve egy indiai vakcinaszállítmány késése miatt lelassult az első dózisok beadása. De ezen a héten a Moderna vakcinájával is megkezdték az oltást, és a brit hatóságok bíznak abban, hogy a július végére kitűzött határidőre a teljes felnőttlakosságnak felajánlhatják az oltást – és hogy a túlnyomó többség élni is fog a lehetőséggel.

Boris Johnson miniszterelnök azonban nem győzi hangsúlyozni, hogy az új fertőzések és a halálozások radikális csökkenése egyelőre még nem az oltásnak, hanem a karácsony óta érvényben levő szigorú lezárásoknak köszönhető, és a korlátozások lazítása nem jelenti azt, hogy már nem kell tartani a fertőzéstől. Különösen igaz ez a fiatalokra, akik mostantól nyilván nagyobb számban fognak találkozni, de – a betegségből felépültektől eltekintve – még semmilyen védettséget nem élveznek.