Trumpra tette a tétet a mexikói elnök

Évek óta, így 2018-as megválasztása óta sem járt külföldön a mexikói elnök, aki most viszont a tomboló koronavírus-járvány dacára sietett Washingtonba. Nézetkülönbségeik ellenére a baloldali Andrés Manuel López Obrador partnert lát a jobboldali Donald Trumpban, míg a liberális kanadai kormányfő, Justin Trudeau kimentette magát a hármas találkozó alól.

2020. 07. 09. 6:45
null
Főhajtás Abraham Lincoln washingtoni szobra előtt Forrás: Facebook
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Arra összpontosít, amiben egyetértenek, és figyelmen kívül hagyja, amiben nem – így magyarázta a Bloomberg hírügynökség a mexikói elnök környezetéből való forrása, miért vállalta Andrés Manuel López Obrador a fehér házi találkozót. A 66 éves baloldali államfő a mindkét országban pusztító koronavírus-járvány, illetve annak dacára kerekedett fel Donald Trumppal való első négyszemközti találkozójára, hogy az épp a járvány miatt törölt közvetlen járatok híján átszállással, ráadásul turistaosztályon közelíthette meg Washingtont. Mégpedig makkegészségesen: indulás előtt López Obrador vírustesztet is végeztetett magán, ennek eredménye negatív lett. Az Egyesült Államokban eközben most először, újabb rekordot döntve átlépte a napi hatvanezret a Covid-19-cel újonnan megfertőzöttek száma, ezzel már hivatalosan is 3,1 millióan vannak a betegek, a kórban elhunytak száma pedig meghaladja a 134 ezret a világ legfertőzöttebb országában. A kilencedik legfertőzöttebb Mexikóban 268 ezer beteget diagnosztizáltak, és 32 ezren haltak bele a vírus szövődményeibe.

Főhajtás Abraham Lincoln washingtoni szobra előtt
Fotó: Facebook

Mégis, a járvány inkább elősegítette a sajtóban gyakran csak AMLO-ként emlegetett mexikói elnök útját. A vizit apropója, hogy a napokban lépett életbe a három észak-amerikai ország, az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada új kereskedelmi megállapodása. Ezt Trump szorgalmazta, hogy jobban védje az amerikai munkahelyeket, mint az szerinte a még a '90-es években, Bill Clinton elnöksége alatt tető alá hozott szabadkereskedelmi egyezménnyel, a NAFTA-val lehetséges volt. – Ez a gazdaságról, a munkahelyekről, a jólétről szól – mondta útjáról López Obrador. A 129 milliós Mexikó gazdasága a 15. legnagyobb a világon – noha jóval kisebb, mint akár Kaliforniáé, akár Texasé –, de szélsőségesen kiszolgáltatott az amerikainak, miközben most, a vírus miatt akár tízszázalékos visszaesést is elkönyvelhet. Kivitele négyötödének az Egyesült Államok a felvevőpiaca, egyik fő bevételi forrását pedig a határ északi oldalán élő mexikói származásúak hazautalásai jelentik; az összeg évi több tízmilliárd dollárra rúg. Amerikai és mexikói megfigyelők szerint ez a kiszolgáltatottság magyarázza, hogy AMLO az ideológiai különbségek dacára Trumpra tette a tétjeit az amerikai választási évben. Mégpedig annyira, hogy nem kereste a találkozó lehetőségét Joe Bidennel, Trump várható novemberi kihívójával. Az El Financiero mexikói üzleti lapban megjelent felmérés szerint a megkérdezettek 59 százaléka támogatja az elnök washingtoni útját, miközben hetven százalékuk nem szíveli Trumpot. Justin Trudeau, Kanada liberális kormányfője ugyanakkor kimentette magát a hármas találkozó alól – hivatalosan egyeztetési nehézségekre hivatkozva, kanadai források szerint viszont nem akarta, hogy belerángassák az amerikai választási kampányba.

Trumpnak a bevándorláspolitikában különösen értékes AMLO. Az amerikai elnök egyik fő, 2016-os választási ígérete volt a déli határvédelmi fal. E heti bejelentés szerint eddig 369 kilométernyi falat húztak fel, Trump ígérete pedig 724 km volt négy évre. A büntetővámokkal, illetve az azzal való fenyegetéssel, hogy kifizetteti Mexikóval a fal árát, Trump rávette López Obradort, hogy a mexikói nemzeti gárda feltartóztassa az Egyesült Államok felé haladó, elsősorban közép-amerikai bevándorlókat. Az országon mégis végigjutott menedékkérőket pedig a mexikói oldalon hagyják feltorlódni, miközben a járvány miatt a határforgalom és az amerikai bevándorlási ügyintézés is takaréklángra került. Most feleannyi illegális bevándorlót tartóztatnak fel, mint egy évvel korábban és negyedannyit, mint húsz esztendeje. Mintegy 11 millió illegális bevándorló él a 330 milliós Egyesült Államokban.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.