Új migrációs politika készül

Új javaslatot készít a hamarosan hivatalba lépő Európai Bizottság az Európai Unió migrációs politikájának átalakítására – mondta Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság megválasztott elnöke Berlinben.

Magyar Nemzet
2019. 11. 09. 7:54
EU Commission president speaks on the situation in Europe
Ursula von der Leyen az évfordulós ünnepségek apropóján vázolta elképzeléseit Európáról Fotó: Annegret Hilse Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Új javaslatot készít a hamarosan hivatalba lépő Európai Bizottság az Európai Unió migrációs politikájának átalakítására – mondta tegnap Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság megválasztott elnöke Berlinben, Angela Merkel német kancellárral folytatott megbeszélése után. A tervek szerint 2020 első felében mutatják be az elképzeléseket, és a részletek is később válhatnak ismertté. Von der Leyen arról beszélt, az EU-nak világszerte példaképpé kell válnia a migrációs folyamatok „fenntartható, humánus megközelítésű, de hatékony irányításában”. Ehhez szerinte véget kell vetni a mostani „mozdulatlanságnak”, és új lendületre van szükség. Merkel aláhúzta, Brüsszel nehéz feladatra vállalkozik, de a német kormány támogatja majd ebben és más törekvéseiben is, mert Németország csak akkor lehet sikeres, „ha Euró­pának jól megy a sora” – írta a távirati iroda.

Ursula von der Leyen az évfordulós ünnepségek apropóján vázolta elképzeléseit Európáról
Fotó: Reuters

A Merkelhez hasonlóan német, kereszténydemokrata Von der Leyen tegnapi látogatását – és esti Európa-beszédét – az azzal kapcsolatos ünnepségekre időzítették, hogy ma harminc éve, 1989. november 9-én omlott le a berlini fal. A mai központi ünnepség díszvendégei a visegrádi országok államfői lesznek, köztük Áder János köztársasági elnök. – A berlini fal leomlása mérföldkő a világpolitika számára és egyben egy új fejezet kezdete az európai kontinensen – jelentette ki tegnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság ügyvezető elnöke. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke szerint a fal leomlása jobbá tette és megerősítette az európai embereket. – Eltökéltek vagyunk, hogy szövetségeseinkkel és partne­reinkkel a jövőben is biztosítsuk, a szabadság lángja a reménység és a lehetőségek vezérlő sugara lehessen az egész világ számára – közölte az évforduló alkalmából Donald Trump amerikai elnök. Külügyminisztere, Mike ­Pompeo Berlinben azt mondta: „Az autoriter rendszerek nem maradnak fenn örök időkre, de a szabadság megmaradására sincs garancia soha.”

Tegnap lelkes patriótának, hűséges hazafinak és elkötelezett európainak nevezte Edmund Stoibert Áder János köztársasági elnök, aki a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozat kitüntetést adta át a volt bajor miniszterelnöknek, a Keresztényszociális Unió tiszteletbeli elnökének a budapesti Sándor-palotában.

Szkeptikusabbak a keletnémetek

Az 1961-ben emelt berlini fal egy Nyugat-Berlint körülölelő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén, és nemcsak a város, az ország, valamint Európa megosztottságának, hanem a kommunista elnyomásnak és a hidegháborúnak is a fő szimbólumává vált. A keletnémet hatóságok 1989. november 9-én jelentették be, hogy a határ azonnali hatállyal megnyílik, aminek következtében a város keleti és nyugati felét elválasztó fal végleg ledőlt. Így ez a nap lett a jelképe annak, hogy Európa megosztottsága véget ért. Noha Helmut Kohl, az 1990-es újraegyesítés kancellárja „virágzó tájakat” ígért az egykori NDK területét lefedő új szövetségi tartományokban, a nyugatiak és keletiek közötti különbségek az életszínvonalban és a mentalitásban harminc év elteltével sem szűntek meg. A keletiek pesszimizmusa ráadásul erősödött az elmúlt tíz évben, a berlini fal leomlásának 20. évfordulója óta. A Deutschlandtrend elnevezésű felméréssorozat egy friss adatsora szerint a keleti országrészben élők 60 százaléka vélekedik úgy, hogy a német egység pozitív változásokat eredményezett – ez hét százalékpontos csökkenést jelent 2009-hez képest. A nyugati országrész lakói közül eközben a megkérdezettek 56 százaléka fejtett ki ezzel egybevágó véleményt; ez öt százalékpontos növekedésnek felel meg tíz év leforgása alatt.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.