A nagyvállalatok azt az ujgur kényszermunkát tiltó törvénytervezetet támadják, amelyet Marco Rubio, Florida republikánus szenátora indítványozott, s a republikánus és demokrata párti képviselők is elfogadtak. A törvény már csak a szenátus jóváhagyására vár. A végleges elfogadás előtt álló javaslat célja, hogy azok a termékek, amelyek a Kína területén található Hszincsiang-Ujgur autonóm területen az elnyomott ujgur kisebbség kényszermunkájával készülnek, ne léphessék át az Egyesült Államok országhatárát.
Mivel Peking eddig figyelmen kívül hagyta az ujgur muzulmán közösség elnyomását elítélő nemzetközi véleményeket, az Egyesült Államok a kínai gazdaságra gyakorolt nyomással szeretné elérni, hogy Peking változtasson az ujgurokat rabszolgasorba taszító politikáján. A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy az új törvényt megsértő nyilvánosan működő amerikai vállalatokat jogi úton lehessen majd felelősségre vonni.
A törvényalkotók úgy vélekednek, hogy az internet korában az érintett nagyvállalatok vezetői nem hivatkozhatnak arra, hogy nincs vagy nem volt tudomásuk a Kínai Kommunista Pártnak az ujgur muszlim kisebbség emberi jogait sértő gyakorlatáról. A kínai vezetésnek az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni fellépéséről ugyanis számos tényfeltáró médiariport készült az elmúlt években, amelyek szerint a Kínai Kommunista Párt több mint egymillió ujgur muszlimot börtönözött be, többségüket anélkül, hogy bűncselekményt követtek volna el. Számos tudósítás arról számolt be, hogy az ujgur muszlim asszonyokat állandó terhességi vizsgálatoknak vetik alá, méhükbe fogamzásgátló eszközt helyeznek akaratuk ellenére, s sterilizálásra és terhességmegszakításra kényszerítik őket.
Az ausztrál Strategic Policy Institution (ASPI) felmérése szerint 2017–2019 között a munkatáborokat túlélők közül legalább nyolcvanezer ujgur került kínai gyárakba, és szabad mozgásuktól továbbra is megfosztva, szegregált éjjeli szállásokon, állandó megfigyelés alatt tölthetik csak pihenőidejüket.
A kínai kormány ezt a munkaerőt bocsátja annak a 82 amerikai, és többségében jól ismert globális nagyvállalatnak a rendelkezésére, amelyek most az új amerikai törvényjavaslat legfőbb ellenzői
– derült ki többek között a The New York Times tudósításából.
A Nike júniusban egyébként azt jelentette be: a cég négyéves program keretében negyvenmillió dollár értékű támogatásban részesíti azokat a szervezeteket, amelyek a társadalmi igazságosságért és a faji egyenlőségért tesznek erőfeszítéseket – az Egyesült Államok területén. Eközben, az ASPI felmérése szerint a
Qingdao Taekwang Shoes üzem Hszincsiang-Ujgur autonóm területről származó hatszáz kisebbségi alkalmazottja a Nike-nak készít cipőket, a munkaszolgálat után, esténként a munkásokat a mandarin nyelvre tanítják, a kínai himnuszt éneklik, és a szakoktatás keretében „hazafiassági tanulmányokat” is kell folytatniuk.
Az Apple óriásvállalat vezérigazgatója, Tim Cook is júniusban jelentette be az amerikai CNBC csatornának, hogy a vállalat nem kevesebb, mint százmillió dollár értékben támogatja a faji igazságosságért tett társadalmi erőfeszítéseket. Miközben korábban Cook személyesen is tett látogatást abban a gyárban (Hszincsiang tartományban), ahol az ASPI jelentése szerint az ujgur munkások állítólagos átnevelése folyik.
Paul Mozur, a The New York Times ázsiai tudósítója arról számolt be, hogy Jensen Huang, a Kaliforniában alapított Nvidia vállalat amerikai–tajvani kettős állampolgárságú társtulajdonosa kijelentette: „Peking törekvése a teljes megfigyelés alatt tartott társadalomra remek üzleti lehetőség az Nvidiának”.
