időjárás 26°C Huba 2022. augusztus 19.
logo

Az ujgurkérdéssel támadja Kínát Washington

Buzna Viktor
2019.12.04. 17:54

Ezúttal a Kínában élő muszlim kisebbség, az ujgurok védelmében fogadott el jogszabályt az amerikai törvényhozás alsóháza. Bár a táborokba zárt, számos híradás szerint súlyos atrocitásokat elszenvedő etnikum melletti kiállást még Donald Trump elnöknek is ellenjegyeznie kell, kijelenthető, hogy az emberi jogi kérdés látványosan visszatért az amerikai külpolitikába.

Még véget sem ért Kína diplomáciai válaszcsapása a múlt héten elfogadott, a hongkongi tüntetéseket támogató amerikai jogszabály ellen, a washingtoni törvényhozás máris újabb emberi jogi fegyvert vetett be Peking ellen. Donald Trump amerikai elnök múlt szerdán írta alá az úgynevezett Hongkong emberjogi és demokráciatörvényt, felruházva kormányát számos, az autonóm városban tüntető tömegek támogatását szolgáló diplomáciai eszközzel. Már ezt a folyamatot is idegesen figyelte Peking, majd Trump ellenjegyzését követően több, inkább szimbolikusnak mondható válaszlépésre szánta el magát. Az amerikai politikai elitet azonban ez egyáltalán nem győzte meg, kedd este a kongresszus alsóháza nagy többséggel megszavazta a Kínában élő muszlim kisebbség, az ujgurok támogatását célzó törvénytervezetet.

Az ázsiai ország nyugati részén, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő etnikum ellen az elmúlt években indított kampányt a pekingi kormány, sokakat az erre a célra felállított átnevelő munkatáborokba zártak be. A képviselőházban most elfogadott jogszabálytervezettel Washington kínai tisztviselők beutazását tilthatná meg, a hírszerzési igazgatónak időről időre be kellene számolnia az ujgurok helyzetéről, de feladatot kapna a Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI, valamint a médiahatóság és a külügyminisztérium is. A tervezetet még meg kell szavaznia a szenátusnak, majd Trumpnak is ellen kell jegyeznie azt.

A hongkongi tüntetéseket támogató törvényt alapul véve azonban ez már csak puszta formalitás: minden jel arra utal, hogy a washingtoni vezetés leporolta a klasszikus diplomáciai nehézágyút, az emberjogi vitát. Trump külpolitikája eddig nélkülözte a szabadság- és emberi jogokat firtató ideológiai nyomásgyakorlást, ám az elnök múlt hét szerdai döntése, valamint a republikánusok újabb indítványa fordulópontot hozott az eddigi gyakorlatban.

Kína tiltakozott az ujgur kisebbséggel kapcsolatos amerikai jogszabályalkotás ellen. Leszögezték, országuk belügyéről van szó, s a vádakkal ellentétben Peking szeparatistákkal, terroristaszervezetekkel harcol Hszincsiangban. Hangsúlyozták továbbá, hogy a fejlemények függvényében megfelelő választ adnak a keddi voksolásra. A Bloomberg amerikai hírügynökség mindeközben arról írt, hogy a túlfűtött retorika, a Hongkong és a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület körüli feszültségek dacára az Egyesült Államok és Kína folytatja a kereskedelmi tárgyalásokat, és közelebb került egy részmegállapodás megkötéséhez.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.