Előre hozott parlamenti választásokat tartanak Koszovóban vasárnap, miután az alkotmánybíróság megállapította, hogy a kormánypárt egy érvénytelen országgyűlési szavazattal alakult meg 2020-ban. Az Avdullah Hoti vezette, jelenleg kormányzó Koszovói Demokratikus Liga (LDK) újraindul a hét végi választáson, ám a közvélemény-kutatások szerint a korábbi miniszterelnöknek, Albin Kurtinak nagyobb esélye van a győzelemre.
A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű, hiszen a koszovói választási bizottság eltiltotta az indulástól az Önrendelkezés (Vetevendosje) nevű párt vezetőjét. Ennek az az oka, hogy a bíróság 2018-ban kimondta Kurti bűnösségét egy korábban elkövetett bűncselekmény miatt.
Kurtit ennek ellenére mégis megválaszthatják miniszterelnöknek, hiszen pártja közös listát indít az ország jelenlegi elnökével, Vjosa Osmanival.
A helyzetet viszont tovább bonyolítja a kérdés, hogy maradhat-e elnöki pozíciójában Osmani, ha ők nyerik a parlamenti választást.
A 2021. február 11-én közreadott képen Albin Kurtit, az ellenzéki koszovói Vetevendosje (Önrendelkezés) párt vezetőjét (j), valamint Vjosa Osmanit, megbízott koszovói elnököt ábrázoló választási plakátot helyeznek el munkások Pristinában február 5-én.
Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj
A voksolást övező bizonytalanságokat Naim Rashiti, a Balkans Policy Research Group ügyvezető igazgatója azzal magyarázza, hogy Koszovó fiatal állam.
– Hiányosságok és ellentmondások tapasztalhatók a jogrendszerben, ráadásul az ország politikai felállása is csak kialakulóban van
– vélekedett.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, amelyet a világ legtöbb országa – köztük hazánk is – elismert. Az egyik kivétel Szerbia, amely azóta is ellenzi a terület autonómiáját. Bár a két nyugat-balkáni állam 2013-ban aláírta a kapcsolatuk rendezéséről szóló megállapodást és megkezdték a tárgyalásokat az Európai Unió segítségével, a viszonyuk továbbra is feszült.
A helyzet rendezését részben az hátráltatja, hogy Koszovóban nem tudott stabil belpolitikai helyzet kialakulni a kormánypártok sűrű váltakozása miatt: 12 év alatt most járulnak hatodszor az urnák elé.
Leadja szavazatát egy koszovói állampolgár Pristina egyik szavazóhelyiségében 2019. október 6-án.
Fotó: Reuters/Florion Goga – RC1E6458A4E0
Az ország figyelmét jelenleg is inkább az előre hozott parlamenti választások kötik le, mintsem a szerbekkel folytatott megbeszélés sikeressége. Kurti korábban kijelentette, hogy inkább támogatná Koszovó és Albánia egyesülését, mint hogy engedményeket tegyenek Belgrádnak. A 2008 óta szuverén állam népességének mintegy kilencven százalékát az albánok teszik ki, míg a területén élő szerbek száma körülbelül százhúszezerre tehető.
A Belgrád és Pristina közti párbeszédet az Európai Unió és a NATO részéről egyaránt szoros figyelem övezi, mivel ha elszabadulnak az indulatok, az számos környező ország, köztük hazánk biztonságpolitikájára is hatással lenne.
Magyarország számára különösen fontos a nyugat-balkáni térség stabilizációja, amit az is alátámaszt, hogy a NATO magyar parancsnokot nevezett ki a koszovói békefenntartó haderejének élére: a KFOR-t ősztől egy évig Kajári Ferenc dandártábornok vezeti majd. Ez az első alkalom, hogy a szövetség a Magyar Honvédség egy katonáját bízza meg egy NATO-misszió vezetésével.
Magyar békefenntartók a KFOR-misszióban
Fotó: MTI/Újvári Sándor
