Veszély fenyegeti Európát Afganisztán összeomlásával

A külföldi csapatok kivonásával nemcsak Afganisztán, hanem Európa is veszélybe került: migránsok tömegei indulhatnak el a térség felé, ami a terroristák beáramlását is jelentősen megkönnyíti. Lapunk a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra című konferenciáján vett részt, amelyen Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter is beszédet mondott.

Budapest, 2021. június 25. Wagner Péter, a házigazda Külügyi és Külgazdasági Intézet vezetõ kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, Simicskó István KDNP-s országgyûlési képviselõ, Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági fõtanácsadója és Baranyi Tamás Péter moderátor, az intézet stratégiai igazgatóhelyettese (b-j) Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra címû konferencián 2021. június 25-én. MTI/Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

Megkezdődött a külföldi csapatok kivonulása Afganisztánból, bizonytalansággal és számos kérdéssel teli űrt hagyva maga után. A tálibok veszélye azonban nemcsak a kabuli kormány és a helyi civilek számára jelentenek fenyegetettséget, hanem az európai államok számára is.

– Ha nem sikerül stabilizálni Afganisztánt, ott újra súlyossá válik a terrorfenyegetettség és újra tömeges migrációs hullámok fognak megindulni

– figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) konferenciáján.

A miniszter úgy fogalmazott Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra című rendezvényen: „ha a nemzetközi csapatok Afganisztánból való kivonulása után nem sikerül megőrizni a békét, biztonságot és stabilitást, akkor az ország már a következő hónapokban az illegális migrációs hullámok legnagyobb globális kibocsátójává válhat”. Szijjártó Péter elmondta, ha nem sikerült a normális élet menetét fenntartani, akkor a dél-ázsiai ország ismét a terrorizmus melegágya, a terrorszervezetek központja lehet.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előadást tart Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra című konferencián a Külügyi és Külgazdasági Intézetben június 25-én.
MTI/Mohai Balázs

Az összeomlás szélére sodródott Kabul

A két legnagyobb kérdés, hogy mi lesz Afganisztánnal a külföldi csapatok kivonulását követően, és a körülbelül 370 ezer fős afgán haderő mennyire lesz képes fenntartani a rendet. Egy nemrégiben megjelent amerikai hírszerzési jelentés azt jósolja, hogy az Asraf Gháni vezette adminisztráció a külföldi csapatok kivonulását követően hat-nyolc hónapon belül összeomlik, ami akár reálisnak is tűnhet a tálibok térnyerése alapján. Wagner Péter, a KKI vezető kutatója elmondta, már most több millióan élnek a tálibok uralma alatt, és csak az elmúlt hetekben mintegy ötven új körzetet foglaltak el az országban. Az ország 34 tartományából már 20 az ő irányításuk alatt áll.

– Mindenki arra készül, és mindenki attól tart, hogy a tálibok egyszer elfoglalják az országot

– magyarázta a szakértő.

Wagner Péter, Simicskó István, Bakondi György és Baranyi Tamás Péter moderátor, az intézet stratégiai igazgatóhelyettese (balról jobbra).
MTI/Mohai Balázs

Ezzel már arra is utalt, hogy a táliboknak nagyobb a jelentőségük, mint húsz évvel ezelőtt, hiszen már nem csak az Egyesült Államok, hanem Peking, Moszkva és Teherán is tárgyal velük. Wagner Péter hozzátette, Afganisztánban nemcsak a tálibok jelenléte okoz problémát, hanem az afgánok egymás közti csatái is hozzájárulnak az ország destabilizálásához. Simicskó István volt honvédelmi miniszter a legutóbbi, 2019-es elnökválasztási eredményeket idézte fel: a 38 millió lakosú országban mintegy 11 millióan szavazhattak, azonban két évvel ezelőtt csupán 1,8 millióan voksoltak a 18 elnökjelölt egyikére, ami szintén a társadalom megosztottságára utal.

Küszöbön az új Afganisztán?

Eddig nem született olyan forgatókönyv a szakértők körében arról, hogyan lehetne rendezni az afganisztáni helyzetet a külföldi csapatok kivonulását követően, habár minden jel arra utal, közel a tálib hatalomátvétel. A konferencián egyetértettek abban, hogy az afganisztáni misszió egyik legfontosabb tanulsága, hogy a nyugati típusú demokrácia létrehozása gyakorlatilag lehetetlen a dél-ázsiai országban. Kabul az alap nemzetközi normáknak sem tud megfelelni, valamint önálló és működőképes hadsereggel sem rendelkezik – az évi több milliárd dollárnyi amerikai segély és a modern harceszközök ellenére –, habár ez az erős állam egyik legfontosabb alappillére. Úgy tűnik, Kabul elbukott, az afganisztáni helyzet megoldásában a tálibok térnyerése miatt a talibán, a hagyományok révén pedig a törzsi vezetők lesznek egyre inkább mérvadók, noha utóbbiak ez idáig nem voltak aktív részesei a nemzetközi párbeszédeknek.

A jármű roncsa a kabuli helyszínen június 3-án, miután ismeretlen tettesek felrobbantottak egy minibuszt az afgán fővárosban, Kabulban.
MTI/AP/Rahmat Gul

Migránsok tömegei veszélyeztetik Európát

Afganisztán stabilizálása Európa – és egyben Magyarország – számára a migrációs válság miatt kiemelten fontos szerepet játszik, ugyanis a tálib hatalomátvétel még inkább növelheti a térségben letelepedni szándékozó migránsok számát. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, a migrációs hullámok kockázatához hozzájárul Brüsszel migrációpárti politikája is, amelyben „szponzorált visszatérés” néven újra előkerült a kötelező betelepítési kvóta is. Bakondi György, a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pedig a terroristák beáramlásának a migrációs hullámok következtében egyre inkább növekvő kockázatára hívta fel a figyelmet.

– Minél többen vannak bent Európában, annál nagyobb a terrorcselekményre készülők támogatottsága

– szögezte le.

Migránsok egy rendőrsorfal előtt egy afgánoknak elkülönített táborban a görög Leszbosz szigetén Moria közelében 2015. október 6-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Bakondi György ismertette, Olaszország, Spanyolország és Görögország mellett hazánkban is jelentősen megnőtt a határsértők száma: tavaly közel 14 ezret, idén pedig már több mint 44 ezer határsértőt fogtak el a magyar hatóságok. Az embercsempészek ellen indított büntetőeljárások szintén növekvő tendenciát mutatnak: jelenleg mintegy 450 személy ellen folyik eljárás, egy évvel ezelőtt csupán 150 ilyen eljárás volt folyamatban. Az ENSZ statisztikai adatai arra mutatnak rá, a migránsok egy jelentős része Afganisztánból származik, ennek kapcsán a belbiztonsági főtanácsadó ismertette, az elmúlt években a magyar határon regisztrált afgánok száma folyamatosan növekedett: 2019-ben 243 afgánról adtak hírt a hatóságok, tavaly 318 személyt regisztráltak, idén pedig már 465 afgán migránst jelentettek. Bakondi György hozzátette: Magyarországra főként Iránba menekült, majd onnan kiutasított, többnyire képzetlen fiatalok érkeznek.