Ő a nyolcadik német Péter-utód, a 265. szentatya.
A mostani események nem voltak minden előzmény nélküliek. A pápai trón február 28-án este 8 órakor üresedik meg, ekkor áll be a sede vacante, vagyis az üres trón állapota. Innentől az egyházat a bíborosi testület kormányozza. A testületnek mindeközben számolnia kellett egy február 22-ei római utazással, ekkor van ugyanis Szent Péter székfoglalásának ünnepe, ehhez kapcsolódóan minden évben van konzisztórium a Vatikánban. Az események lefolyása innentől – mint Török Csaba rávilágít – azért nem ismert előre, mert a bíborosi konklávét a bíborosi kar hívja majd össze, nem pedig a pápa. Amennyire viszont előkészítettnek tűnnek az események, elképzelhető, hogy akár március elején felszáll a fehér füst, és elfoglalják Szent Péter székét – de nagy biztonsággal azt lehet mondani, hogy március végére már biztosan lesz új pápa.
A pápai tervezettség miatt Török Csaba úgy véli, gyors és zökkenőmentes átadás-átvétel lesz a Vatikánban. Arra a kérdésre, hogy az erőnléti indokkal üzent-e a választó testületnek XVI. Benedek, hogy milyen tulajdonságokkal felvértezett bíborosok közül válasszanak, Török atya azt mondja, a pápa a személyes véleményét mondta el, ami nem lehet befolyással a választásra – ebben pedig ő maga már nem is vehet részt, mivel elmúlt 80 esztendős. Az eddigiek alapján világos, hogy olyan pápa lesz majd, aki bírja a sok utazást, az audienciákat, szellemileg és mentálisan friss, több nyelven beszél, a világegyház ügyeiben pedig folyamatosan és naprakészen tud tájékozódni. Esélyes nevek említésére Török Csaba nem vállalkozott, ugyanis a lehetséges jelöltekből összeállított, úgynevezett papabile lista nem pontosan azokat a szempontokat veszi figyelembe, amelyeket a bíborosi kar, példaként említette, hogy a személyiséget nem; XVI. Benedek az egyházon belül bizonyos körökben népszerűbb is volt elődjénél, II. János Pálnál.
