Zsákutcába került az Északi Áramlat

Veszélybe került az orosz–német energetikai projekt, az Északi Áramlat 2. Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezése miatt Berlinben a gázvezeték építésének befagyasztása is napirendre került. Bár az amerikai szankciók után a német külügy még határozottan kiállt a projekt védelmében, az újabb diplomáciai botrány miatt egyre nagyobb a nyomás Berlinen, hogy vessen véget az építkezésnek. Ez esetben több milliárd eurót is bukhatnának a legnagyobb német cégek a projekten.

Bendarzsevszkij Anton
2020. 09. 08. 6:44
A view shows Chelyabinsk Pipe Rolling Plant in Chelyabinsk
The logo of the Nord Stream 2 gas pipeline project is seen on a large diameter pipe at Chelyabinsk Pipe Rolling Plant owned by ChelPipe Group in Chelyabinsk, Russia February 26, 2020. Picture taken February 26, 2020. REUTERS/Maxim Shemetov - RC2VCF9U2KMZ Fotó: Maxim Shemetov Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amikor augusztus 20-án a Tomszkból Moszkvába tartó belföldi járaton Alekszej Navalnij ismert orosz ellenzéki politikus hirtelen rosszul lett, majd kómába esett, még semmi nem vetítette előre, hogy ebből nemzetközi botrány kerekedhet Németország részvételével. Berlin korábban mindig nagyon ügyesen manőverezett a politikai elvárások és a gazdasági érdekek között: az Északi Áramlat 2 gázvezeték építése például 2018-ban kezdődött el, amikor már több éve európai és amerikai szankciók voltak érvényben Moszkvával szemben. A Krím félsziget Oroszország általi elcsatolása, a kelet-ukrajnai helyzet vagy a szíriai orosz terjeszkedés nem akadályozta meg Németországot abban, hogy tovább építse gazdasági kapcsolatait Oroszországgal.

A legismertebb orosz ellenzéki politikus rejtélyes megmérgezése és Németországba kerülése azonban egészen új helyzetet teremtett. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a novicsok típusú idegméreg nyomainak a kimutatását Navalnij szervezetében maga a német kancellár, Angela Merkel jelentette be. – Az Alekszej Navalnij elleni bűncselekmény az általunk képviselt alapvető értékek és jogok ellen irányul – mondta szeptember elején Merkel.

Merkel transzparens vizsgálatot követelt Moszkvától, ám a Kreml egyáltalán nem könnyítette meg a dolgát: az orosz orvosok negatív toxikológiai eredményeire hivatkozva visszautasították a büntetőeljárás elindítását, amíg nem kapják meg a hivatalos német laboreredményeket. A német közvélemény és Berlin szövetségesei is válaszlépéseket követelnek, csakhogy az elmúlt években a szankciós lehetőségek jócskán megfogyatkoztak: túl vagyunk már a különböző orosz politikusok és a Vlagyimir Putyin elnökhöz kötődő üzletemberek elleni szankciókon, a technológiai export és a finanszírozás tilalmán. Azonban marad egy nagy – és az elmúlt időszakban sokat bírált – projekt: az Északi Áramlat 2.

Pénteken már Friedrich Merz CDU-s politikus, Merkel lehetséges utódja javasolta, hogy azonnal fagyasszák be két évre az Északi Áramlat 2 projektet a kialakult helyzet miatt. Vasárnap a német külügyminiszter, Heiko Maas is azzal fenyegette meg Moszkvát a Bild lapnak adott nyilatkozatában, hogy átértékelhetik a pozíciójukat az energetikai projekthez az orosz reakciók függvényében. Végül tegnap maga a német kancellár is jelezte, az Északi Áramlat 2 sorsa napirenden van, és lényegében Moszkva lépésein múlik.

Az Egyesült Államok tavaly decemberben vezetett be szankciókat az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren keresztül összekötő gázvezeték megépítésének megakadályozására, amelynek a készültsége addigra már meghaladta a 93 százalékot. Nyáron Washington újabb szankciókat jelentett be – de immár az építkezésben és működtetésben érintett európai cégek ellen is. Mindezért a projekt befejezéséhez elengedhetetlen lenne Berlin támogatása, és bár nyáron Németország még határozottan kiállt az Északi Áramlat 2 mellett, ez a támogatás a Navalnij-ügy miatt eltűnni látszik.

A projekt leállítása vagy felfüggesztése igen nagy gazdasági károkkal járna a benne résztvevő cégeknek: a német Uniper és Wintershall például ezidáig fejenként 950 millió eurót fektetett a gázvezetékbe. Több mint száz cég érintett 12 európai országból. Bár a meglévő gázvezetékeken keresztül a Gazprom még a következő években is ki tudja szolgálni a német energetikai szükségleteket, az érintett cégek több milliárd eurónyi kárral számolhatnak a projekt leállítása esetén.

Navalnij kijött a kómából

Javult tegnap délután Alekszej Navalnij állapota, és a berlini kórház orvosai felébresztették a mesterséges kómából. A Charité kórház közleménye szerint a politikus állapota javult, és reagál a környezetére. Egyelőre nem lehet megítélni, hogy milyen károsodást szenvedett a szervezete. Alekszej Navalnij az egyik legismertebb orosz ellenzéki politikus, aki a korrupcióellenes oknyomozásaival vált az orosz ellenzék egyik kulcsfigurájává. A politikus a megmérgezése előtt éppen szibériai kampánykörúton járt a most vasárnapi helyhatósági választásokra készülve. Kórházba kerülése után felesége és támogatói az orosz egészségügy elfogultságától tartva megszervezték, hogy a politikust a berlini Charité kórházba szállítsák át. Néhány nappal később a német orvosok a laboreredményekre hivatkozva kijelentették, hogy Navalnijt megmérgezték, és a mérgezés minden jel szerint a novicsok típusú – még a Szovjetunióban kifejlesztett – idegméreggel történhetett. Így vált Alekszej Navalnij belpolitikai ügyéből nemzetközi, és elsősorban német ügy.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.