Bringasáv lesz a Bartókon és az Etele úton

Bringautas Etele és Bartók Béla, több parkoló, szélesebb járda, új autós Duna-híd délen – ezek mind lesznek, lehetnek.

– A főváros ambiciózus programmal indult 2010-ben. Mi a mérleg?
Kürti Gábor: – Ott voltam, amikor Tarlós István meghirdette a programját, elég haladó volt, főleg a VEKE és Vitézy Dávid munkájának köszönhetően. Ma már ez úgy néz ki, hogy éppen Tarlós István nem enged egy tök jó programot megvalósítani a Vitézy vezette, eléggé modern BKK-nak.

– Sokan háborúnak látják, ami az utakon van.
Somodi László: – Én nem háborúzom. A kerékpározás elfogadott lett, súrlódások ott vannak, ahol kisebb a keresztmetszet és nagy a forgalom, tehát a belvárost érintő helyekkel kapcsolatban kell egyeztetni. Sokszor lehet, hogy magát a döntéshozót nem zavarná egy adott helyen a bicikliút, de a választóiról azt feltételezi, hogy őket igen, és emiatt nem történik semmi.
Kürti Gábor, László János: – Koppenhágában az van, hogy kétévente ugyanazokat a kérdéseket felteszik egy nagy kutatáson belül, így a városon belüli mobilitást és más változásokat is jól tudnak mérni. Kellene nálunk is egy egységes módszertan, de az már most is egyértelmű, hogy Budapest bringára ült, és ez a közlekedés legnagyobb változása. És nem azt kellene tudni, hány biciklis van, hanem hogy a közlekedőknek ez mindenkor hány százaléka.

– Az Etele úti fejlesztésen kívül van egyéb jó hír is?
Somodi László: – A Bartók Béla úton is változásokat készítünk elő, a tervek szerint egy forgalmi sáv lesz, egy kerékpársáv, a buszokat pedig a sínre lehet tenni, a metró után már nincs is annyi. Picit több parkolóhely is lesz így, és szélesebb lesz a járda. De mindenek előtt ezt megnyugtatóan ki kell számolni, és egységben kezelni a Móricz Zsigmond körtérrel, a Petőfi híddal és a Szent Gellért térrel.
Takács Viktor: – És be kell kötni a hálózatba azokat a jó helyeket, mint amilyen a Kopaszi-gát is.
László János: – Legyen büszke Budapest, tűzze a zászlajára, hogy fejlődik a biciklizés! Ítéljenek meg minket ez alapján!

– Nagykörúti biciklisáv: mi a helyzet? Sokan tekernek, mégsem látszik semmi esély.
Kürti Gábor: – Kell annyi biciklis, hogy ki lehessen követelni az infrastruktúrát. [A KüllőnÉlő részletesen foglalkozott a nagykörúti biciklisáv lehetőségével – a szerk.]

– Lánchíd?
László János: – Most egy olyan terv van az asztalon, hogy a járdát szélesítik. De most is mondom: a Lánchidat sem önállóan kell nézni, hanem a Dunán keresztüli közlekedést, a hidakat együtt. Van egy felvetés, miszerint a Lánchidat át lehetne adni a gyalogosoknak, kerékpárosoknak, csak meg kell nézni a valós forgalmi adatokat. Lehet, hogy dugó lenne, de a dugó is „pedagógiai eszköz” arra, hogy az emberek átgondolják, mivel, illetve merre mennek.
Takács Viktor: – Csatlakoznék, „globálisan” kell kezelni. A Kecskeméti utca lezárását teljesen megszokták a belvárosi autózók, de ehhez sok forgalomtechnikai változtatás kellett. És a belváros további tehermentesítéséhez új hidat kellene építeni délen.

– Mi a helyzet a kerékpárutak karbantartásával?
Somodi László: – A főút a fővárosé, a mellékút a kerületé, a kerékpárút a BKK-é, a belógó növényekért pedig a Főkert felel. Lépésenként tudunk haladni ebben is, de meg kell nézni, a most készülő bicikliutakon már oldallefolyós csatornafedlapok vannak. [A használhatatlan utakkal kapcsolatban a Járókelő.hu honlapon lehet bejelentést tenni – a szerk.]

– Mikor mennek le a járdáról a kerékpárosok?
Somodi László: – Haladtunk először a semmiből a valamibe. Mindenhonnan le lesz véve a kerékpárút, így budai rakpartról is, ha készen lesz a Lánchíd utca.
László János: – Ha korábban úgy is tűnhetett, hogy a konfliktus a kerékpárosok és az autósok között volt, ma arról tudok beszámolni, hogy a gyalogosok naponta követelik, ki tudjanak lépni a kapun veszélyérzet nélkül.

– Ha lenne egymilliárd forint, amit el lehetne költeni infrastruktúrára vagy kommunikációra, mit választana?
Kürti Gábor: – Egyértelműen a kommunikációt. A bringázás felvállalását kell javítani szélesebb körben.