Világszínvonalú központ jön létre, amelyhez fogható egyelőre nincs Magyarországon – foglalta össze a projektet Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest Projekt kormánybiztosa hétfői sajtótájékoztatóján. A 2017-re felépülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban (OMRRK) a raktárak, restaurátor-műhelyek, kutatószobák és irodák mellett a tervek szerint helyet kap a Szépművészeti Múzeum égisze alatt működő Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet, valamint egy látogatóközpont is – árulta el a főigazgató.
Hozzátette, a múzeumok igényénél nagyobb tárhely épül, a 30-35 százalékos puffernek köszönhetően más intézmények anyagát is be tudja majd fogadni a komplexum.
Baán László kiemelte, a beruházás teljes politikai és szakmai konszenzussal valósul meg az egykori izraelita kórház területén. A projekt a hároméves előkészítési fázist követően ez év második felében a bontási munkákkal veszi kezdetét, az építkezések pedig 2016 első félévében indulnak. A főigazgató elmondta, a Művészettörténeti Kutatóintézet projektjei a központ megépülése előtt, már jövőre megindulnak. Minden egyes kutatási program egy nagyszabású kiállítással zárul majd – tette hozzá Baán László.
– Régi adósságunkat törlesztjük a beruházással – fogalmazott Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója. – Az utóbbi száz évben nem állt rendelkezésünkre megfelelő raktár és restaurátor-műhely, ezt orvosolja a megépülő központ.
Kemecsi Lajos hozzátette, a múzeum anyagának 40 százaléka a törökbálinti depóban van, amely nem a legmegfelelőbb hely a tárgyi emlékek számára. Az új épületközpontba költözés során az összes múzeum anyagának digitalizálását is elvégzik, minden tárgy QR-kódot kap – tudtuk meg Kemecsi Lajostól.
Vasáros Zsolt, a terveket készítő Narmer Építészeti Stúdió vezetője elmondta, az öt épületből álló komplexum központi része az a csaknem 29 ezer négyzetméteres, hétszintes új épület lesz, amely a tudományos és technikai hátteret biztosítja majd az OMRRK szakemberei számára. A barnamezős beruházás részeként a 70-es, 80-as években épült kockaépületeket lebontják, a 19. századi épületrészeket pedig felújítják.
Az egykori kórház imaházának rekonstruált épülete látogatóközpontként funkcionál majd, konferenciateremmel, étteremmel. A kutatóközpont mintegy 3 ezer négyzetméteren kap otthont a komplexumban, irodákkal, könyv- és iratarchívummal. Az épületek alatt mélygarázst alakítanak ki, és felépül egy kertészház is a következő három évben.
Az épületek megújuló energiákkal működnek majd, és maghőszigetelt színezett betonból készülnek, amely anyag harmonizál a rekonstruált épületek klinkertéglájával. A szigorú tűzbiztonsági előírásoknak megfelelően egy különleges védelmi rendszert is kiépítenek, amely az oxigén arányának csökkentésével megakadályozza a tűz keletkezését – árulta el Vasáros Zsolt.
Baán László zárásként elmondta, április 15-én jelentik be az új Nemzeti Galéria tervpályázatának eredményeit, és ezt követően, májusban írják ki a Liget tájépítészeti pályázatát. Őszre már tudni fogjuk, hogy néz majd ki a Liget 2018-ra – fogalmazott Baán László.
A Városliget komplex fejlesztését és megújítását célzó Liget Budapest Projekt keretében 2018-ra öt új múzeum kap helyet a park jelenleg burkolt, lebetonozott peremterületein, valamint a liget területén található, lebontásra ítélt létesítmények helyén. A Szépművészeti Múzeum a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-vel közösen a tervezett öt új épületre (Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza, Új Nemzeti Galéria-Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, FotóMúzeum Budapest, Magyar Építészeti Múzeum) nemzetközi tervpályázatot írt ki. Az új épületek megvalósításával párhuzamosan az Állatkert nagyszabású bővítése, a Fővárosi Nagycirkusz megújítása és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épületének az eredeti tervek szerinti helyreállítása is megvalósul.
A projektnek köszönhetően 2018-ra a park zöldfelülete a jelenlegi 60 százalékról 65 százalékra nő majd, és az átmenő autósforgalom is csökkenni fog – olvasható a Liget Budapest Projekt közleményében, amellyel a beruházást ért kritikákra reagálnak. Város- és környezetvédők számos alkalommal adtak hangot azon félelmüknek, hogy az új épületek feldúlják és hosszú távon tönkreteszik a park jelenlegi élővilágát.
