Az Országgyűlés a múlt év végén hozott törvényt a Városliget megújításáról és fejlesztéséről. A fontos változások egyike, hogy kikerül a ligetből a gyermek- és ifjúsági tudás- és élményközpont, amely a korábbi elképzelések szerint a Király-domb alatt lett volna elhelyezve.
Az Új Nemzeti Galéria helyét korábban a Hermina út mellett jelölték ki, de most 100-150 méterrel távolabb kerül az úttól, a lerobbant és lebontásra ítélt Petőfi Csarnok helyére. Egyrészt ezzel is zöld területeket lehet megkímélni, másrészt az új tömb tömege ebből a távolságból jobban összefér a Hermina utat szegélyező épületekkel.
Fontos előírása lesz a városligeti szabályzatnak, hogy a zöld terület nagysága a liget egészét tekintve a mostani 60-ról 65 százalékra nőjön. S ha az építkezések jelentős része a már jelenleg is beépített vagy leaszfaltozott területeket veszi majd igénybe, ez a célkitűzés valóban megvalósítható. Az egyes múzeumok elhelyezését bírálók, a zöld terület csökkenésétől félők közül jó néhányan nincsenek tisztában azzal – vagy ha igen, szeretnek hallgatni a tényről –, hogy a liget tekintélyes hányada nem épület, nem zöld terület, hanem aszfaltozott út, tér. Az Ötvenhatosok tere például önmagában a liget ötszázalékos lebetonozott területét jelenti.
Több mint tizenegyezer aláírást gyűjtöttünk össze a Városliget védelmében – emelte ki lapunknak Várnai László, a Civilzugló Egyesület vezetője. Szerinte a zöld terület valóban felújításra szorul 24 éve, de itt nincs szükség élményparkra és múzeumi negyedre.
Senki nem látott hatástanulmányt arról, hogy ide milliónyi turista jönne, de ha mégis, akkor a forgalom tenné tönkre a ligetet – vélekedett az egyesületi vezető. Bár az építési szabályzatban a beruházás feltétele az átmenő autóforgalom kitiltása, mélygarázsok építése, Várnai konkrét terveket, költségvetést hiányol, akárcsak az általa említett futókör esetében.
Az ilyen felületek beépítése tehát akár még növelheti is a zöld területet, ha az épületek tetejét termőtalajjal, zölddel fedik be. Márpedig az elképzelések szerint a múzeumok mellé kerülő mélygarázsok felett jelentős hányadban legalább 80 centiméteres, komoly fákat is elbíró földréteg lesz majd. A vízszintes tetejű új épületek esetében pedig kötelező lesz a zöld tetős megoldás.
Jelenleg a legnagyobb, összefüggő leaszfaltozott terület a ligetet kettészelő, hosszú, széles út, a Kós Károly sétány, amelyen ma hétköznaponként 10-15 ezer autó zúdul át. Szeretnék az utat lezárni az autóforgalom elől, ami már önmagában is jelentősen csökkentené a Városliget környezeti terhelését.
Sokakban él valamiféle félelem attól, hogy ha több látogató jön a ligetbe, nő a környezetszennyezés. A ligeten belül azonban – szemben a mai állapotokkal – tilos lesz a parkolás, nem lesz átmenő forgalom, így a zöld terület összterhelése a jelenlegihez képest radikálisan csökken majd.
Egyébként a Városliget mai példátlan környezeti terhelése, hogy egy autópálya, az M3-as forgalmát engedik át rajta, a nyolcvanas évek abszurd közlekedésszervezésének a folyománya. Most a ligeti közintézmények megújításával és fejlesztésével párhuzamosan a parkban tapasztalható folyamatot visszafordítják, a zöld területet bővítik és rehabilitálják. Tényszerű érv nincs amellett, hogy a múzeumépítés, ahogyan a projekt ellenzői hangoztatják, a Városliget „tönkretételéhez” vezetne – hangsúlyozza a miniszteri biztos, aki szerint éppen fordítva igaz: a Liget Budapest projekt megvalósítása egy mindenkinek, minden elemében jobb ligetet fog megteremteni.
Baán László sorolja a jótékony változásokat: a pestiek régi vágya valósul meg például azzal, hogy létrejön egy legalább két kilométer hosszú ligeti futókör, ráadásul esti kivilágítást is kap majd. A megfelelő – s jelenleg igencsak hiányos – közbiztonság érdekében önálló rendőrőrs fog létrejönni.
A teljes cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.
Baán László korábban Égigérő blogunkban is beszámolt a Liget Budapest projekt részleteiről.
