Hegyvidéki kapitalizmus

A politikusoknak is fontos lehetne, hogy mielőtt meginog irántuk a bizalom, bemutatják a polgárok iránti elkötelezettségüket.

Magyarország mostanában szokatlan építésének ellentmondásaitól terhes Budapest XII. kerülete is. Február 8. és május 31. között naponta átlagosan több mint egymillió forint közlekedési bírságot szabott ki az önkormányzat igazságtalanul a polgárokra. Előtte nem jutott eszébe ilyen senkinek, azután egyetlen utcasarokra telepített kamera segítségével négy hónap alatt 134 millió forintról küldött ki csekket tömegesen azoknak, akik nem vettek észre egy észszerűtlenül kihelyezett és félreérthető KRESZ-táblát. A szabálysértésért alkalmanként 50 ezer forint bírság jár, és ezek száma mindennap nőttön-nő.

A már-már tömegeket érintő, jogilag ellentmondásos bírságolási gyakorlat miatt és az önkormányzathoz be­folyó bírságok mérséklése érdekében a polgárok hónapok óta kérelmekkel és kérdésekkel bombázzák az illetékeseket. Alapjában véve és részleteiben is vitatják a velük szembeni intézkedés jogszerűségét, valamint kezdeményezték a polgármesteri hivatalnál a teljesen értelmetlen közlekedési szabály megváltoztatását és észszerűsítését. Az önkormányzatnál azonban úgy állnak a kérdéshez, mintha a fogukat húznák. Az általában bujkáló, csak időnként felbukkanó illetékesek mellébeszélnek, egymásra és a közlekedési hatóságra mutogatnak, mondván, a felelősség másé. A hatóság a polgárok érdekeinek nem enged, az igazságtalan és jogszerűtlen bírságoláson kívül hónapok óta nem történik semmi, ami a helyzet megnyugtató megoldása felé mutatna.

Pedig mindenki reménykedik ügye közérdeknek alárendelt lezárásában, ami a politikusoknak is fontos lehetne. Mielőtt az önkormányzati kép­viselők és a polgármester iránt meginogna a bizalom, bemutathatnák a polgárok iránti elkötelezettségüket. Utóbbiak ugyanis ma még nagyjából azt hiszik, hogy gondjaikat, ügyeiket érdekükben és megelégedésükre intézik hatékonyan és lelkiismeretesen a hivatalban, s hogy az igazságosan kivetett helyi adókat és más beszedett díjakat végül is az ő javukra fordítják. Szaporodó, s épp az ellenkező irányba mutató jeleket azonban egyre több polgár érzékel.

Egy másik helyen, e pénzbeszedésre használt csomóponthoz nagyon közel a kerület nem viszolygott a közlekedési rend alapvető felforgatásától. A polgárok az elmúlt hetekben vehették észre, hogy a Hegyvidék Bevásárlóközpont környékén a közlekedési rendet oly módon alakították át, amely az üzletközpont tulajdonosának hajt hasznot. Több szabályt is megváltoztattak. Például így is alig fért el az utcában a BKV-busz, ám útvonalát nem kevés építési munkával egyirányúból kétirányúvá alakították át, ezért felszíni parkolókat szüntettek meg, ahová megállni tilos táblákat helyeztek ki, és sorolhatnám. A közlekedési szabályok módosításának célja egyértelmű. A felszíni parkolás helyett az autósokat a mélygarázsba terelik be, ahol a bevásárlóközpont szed díjat. Az önkormányzat innentől lemondhat a környéken felszíni parkolásból származó bevételeiről. A mélygarázs gyakoribb használatán túl a változtatásoknak nincs semmi értelmük. Aki ugyanis akart, eddig is be tudott oda hajtani, aki viszont sietett, kint is megállhatott. Most viszont minden sokkal szűkebbé és kényelmetlenebbé vált. A változtatások következtében rendszeresek a közlekedési dugók, ami miatt azért bosszankodnak a polgárok, mert addig ott ez egyáltalán nem volt jellemző.

Az üzletközpontban vásárló fiatalemberek fejében tökéletesen tiszta a kép, amikor arra a kérdésre válaszolnak, hogy szerintük miért is pont így alakult át ott a közlekedési rend. Magyarország piacgazdaság, magyarázzák magától értetődően és megkérdőjelezhetetlenül, mindenütt a kapitalizmus logikája érvényesül, mondják. Az, hogy ennek a helyzetnek semmi köze a piacgazdasághoz és a kapitalizmushoz, valamint hogy ők polgárok, akikkel ilyen észrevétlenül ki lehet csellózni, eszükbe sem jutott.