Még csak a tervezési fázisban van a dél-budai szuperkórház, amely a XI. kerületben, a Dobogónak nevezett területen épül majd. Az intézmény a budapesti egészségügyi ellátórendszer túlterheltségét hivatott enyhíteni. Cserháti Péter, az Egészséges Budapest program miniszteri biztosa október végén a Trend FM-en beszélt arról, hogy az új centrum azért is fontos, mert a fővárosba nemcsak a közvetlen agglomerációból érkeznek páciensek, hanem a környező megyékből is sokan itt kötnek ki. Pláne sürgős esetekben, amikor érthető okokból nem mindig a helyi intézményt keresik fel az érintettek.
Három éve a Fidesz frakcióülése után Rogán Antal propagandaminiszter jelezte először, hogy Budapesten szükség lesz nagy kórházfejlesztésre. Az ezt követő sajtóhírek nyomán került be a köznyelvbe a szuperkórház elnevezés. A hivatalos közlés szerint nem egyetlen szuperkórház építéséről, hanem a rendszer komplex átalakításáról van szó. Ennek lesz egyik egysége az új dél-budai cetrum.
A budapesti és Pest megyei helyzet azért nagyon rossz, mert a térség 1,8 és 1,2 millió lakója – összesen hárommillió ember – erősen megszenvedte azt, hogy az elmúlt években a területre nem jutottak fejlesztési pénzek. Vidéken a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemhez tartozó nagy kórházak szerepét – amelyek a Semmelweis-terv miatt forráshoz jutottak – senki nem kérdőjelezi meg, a szívsebészettől a gyermekonkológiáig mindennel foglalkoznak. Komplett megyét, illetve megyéket lát el egy-egy létesítmény, a környékükről mindenhonnan odahordják a betegeket. A fővárosban ilyen jellegű szuperkórház nincs, egyedül a Honvédkórház rendelkezik szélesebb profillal. Ráadásul sok Fejér, Komárom és Nógrád megyei beteget is könnyebb és gyorsabb Budapestre hozni, mint az eredetileg hozzájuk tartozó centrumokba. Emiatt a főváros összességében négymillió beteg ellátásáért felelne. Amire jelenleg nem igazán képes.
Északon a Honvédkórház 1200 aktív ággyal működik, nagyjából egymillió főért felel. Új épületét 600 főre tervezték, ebben a betegek értelemszerűen nem férnek el. Emiatt működik a kórház másik fele a Podmaniczky utcában, a régi MÁV-kórházban nem túl jó műszaki körülmények között. A szétszabdaltság jelenleg évi kétmilliárd forintnyi többletköltséget okoz. Változást attól várnak, hogy a Honvédkórház Róbert Károly körúti telephelyén elbontják majd a kisebb épületeket, az új épület mellé fölhúznak egy másik tömböt is, a két ellátóhelyet pedig normálisan egyesítik. Úgymond ez is egy mindenre képes szuperkórház lesz. A harmadik nagy centrum az egyesített Szent István- és Szent László-kórház lesz, az is 24 órában tudja majd ellátni a legsúlyosabb eseteket is. A jelenleg 1000 aktív ággyal működő intézmény fejlesztése elvileg 2025-re készülhet el, az Egészséges Budapest programból 188 milliárd forintot szánnak rá.
Augusztus óta biztos, hogy a dél-budai szuperkórház mely területen épül: az M1-M7-es autópálya bekötője melletti Dobogón, amely nincs közművesítve, egyelőre nincs hozzá autópálya-lehajtó, jelenleg nem megfelelő a tömegközlekedése sem. A terület egy része tőzegmocsár volt, talaja nagyon vizes. A tervezett helyszín a közelben található gyógy- és keserűvízforrások miatt fokozottan védett.
A több mint tizennégy hektáros területet a kormány az idén vette meg négymilliárd forintért. Ebből csaknem kilenc hektár Tamás László Fidesz-közeli vállalkozóhoz köthető. A szuperkórház építésére pályázatot nem írtak ki, Lázár János egy kormányinfón jelentette be azt: a létesítményt a MOM Parkot is jegyző Noll Tamás fogja tervezni, egy kormányhatározatba már bele is írták. A tervezésre 2,2 milliárd forint fordítható.
Arról egyelőre nincs információ, hogy a tervek mikor lesznek készen, illetve hogy a centrum mikor épül meg, a felhúzása mennyibe fog kerülni – az viszont biztos, hogy a költségek a 100 milliárdos nagyságrendet biztosan meghaladják. Az ezerágyas fejlesztés az idén megkezdődik, s egymillió ember ellátását biztosítja majd.
Arról egyelőre semmilyen megbízható információ nincs, hogy a Dobogó közlekedési kapcsolatait hogyan fogják fejleszteni. Az erre vonatkozó kérdésekre Balog Zoltán miniszter csak annyit reagált: mire kész lesz a kórház, rendeződik a megközelíthetősége is, a részletekről azonban csak később tudnak nyilatkozni. Egyelőre csak ötletelés zajlik a tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztéséről, erről lapunk is beszámolt.
Már ismeretes az is, hogy Orbán Viktor október végén miniszterelnöki megbízottat is kinevezett arra, hogy felügyelje a centrum építését. Bedros J. Róbert a Tétényi úti Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház igazgatója. Feladata lesz az is, hogy a munka menetéről tájékoztassa a közvéleményt. A megbízottról tavaly az Index készített remek portrét annak apropójából, hogy miközben életútja igazi sikersztori, a rábízott intézményt – a Tétényi úti kórházat – tömegesen hagyták ott az orvosok. Az akkori hírek szerint Bedros még a Honvédkórház miniszteri biztosa lett volna. Korábban a főigazgató vezette a Belügyminisztérium Központi Kórházát, Pintér Sándor belügyminiszterrel kifejezetten jó kapcsolatban volt. A tárcavezetőtől több kitüntetést is kapott. Személyéről Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár a Hír TV műsorában azt mondta: a beruházás menedzselése nem azonos egy kórház vezetésével, talán az építőmunkások toleránsabbak, mint a nővérek és az orvosok. Kiemelte, hogy a szuperkórházzal kapcsolatos feladat ellátásához politikai erőre van szükség, Bedrosnak pedig megvan a kellő politikai támogatottsága. A szakmát pedig elég, ha hagyja működni.
###HIRDETES###
