A kormány házi nyugdíjasa szerint nincs miért morogni

Meghökkentő beszélgetés a TV2-n.

A TV2-ben magyarázta el az Idősek Tanácsának egyik tagja, hogy miért jobb az Erzsébet-utalvány a készpénznél, illetve hogy miért ne elégedetlenkedjenek a nyugdíjasok az 1,6 százalékos nyugdíjemelés miatt. A „karácsonyi ajándék” döntés körülményeiről szólva Kusovszky Imréné azt mondta, hogy a tanácsban először javaslatot tettek arra – majd mindannyian egyetértettek vele –, hogy a 10 ezer forint „szuper ötlet, mert még ilyen nem volt egyetlenegy kormány idejében sem”. Mondataiból pontosan nem derült ki, mi is történt pontosan, ki javasolt, kinek és mit, de mivel a műsorvezetőt ez nem zavarta, tovább mentek. Az asszony az utalvány formát öltött ajándékról azt mondta, hogy „a szándék az volt, hogy a kis összegű nyugdíjasoknak kellemesebbé tegyük a karácsonyi ünnepet egy vacsorával, s hogy egy ebédre és ne gyógyszerre költse”, azonban szintén nem vált egyértelművé, hogy ezzel a gyógyszergyáraknak akart ellenreklámot csinálni, vagy hogy tapasztalatai szerint Magyarországon a nyugdíjasok mindannyian makkegészségesek.

A műsorból kiderült az is, hogy az Idősek Tanácsa tagjainak nem volt ellenvetése, hogy nem készpénzben, hanem utalványban adják oda a nyugdíjasoknak a 10 ezer forintot, mint mondta Kusovszkyné: „a készpénz, az megint olyan dolog, ne értsen félre , nem tudom , hogy most akkor a bankszámlát növeli, ugye ?”. Majd hozzátette, hogy a készpénzt utalással könnyebben el lehetett volna juttatni a nyugdíjasokhoz, ám az utalványnak is vannak előnyös oldalai: a nyugdíjas „rögtön megkapja, bemegy, elkölti, amire akarja”. Azután mintegy beismerésként az önellentmondást, hozzátette: „hát, jó, a készpénzt is arra költi el, amire akarja”.

Minden pénznek örülünk? – kérdezett rá furán a műsorvezető a 10 ezer forintra, amire Kusovszky Imréné már nem mint az Idősek Tanácsának tagja, hanem mint az Emberi Erőforrások Minisztériumának „házi nyugdíjasa” válaszolt. Elmondta, hogy ő ott a nyugdíjas bizottság elnöke, s a december 1-jén rendezett ünnepségükön mind a háromszáz, 80 és 100 ezer forint nyugdíjat kapó ember nagyon örült a 10 ezer forintnak. „Nagyon aranyosak voltak” – mondta, és mintha valakivel előzetesen konzultált volna, se szó, se beszéd, arra kérte a televízióst, hogy ezt ne keverje össze a nyugdíjemeléssel. „Ne keverjük ezt az emeléssel, hogy de jó lett volna, ha hozzácsatolják ezt a nyugdíjhoz. Nem azt mondom, hogy pulykajegy, de ez egy kellemes és szuper ötlet volt.”

Az 0,9-ről 1,6 százalékra föltornázott nyugdíjemelésről szólva azt mondta, hogy mivel a gazdasági miniszter kijelentette, hogy van költségvetési többlet, ezért „elszaladt egy kicsit az Idősek Tanácsánál is, hogy adjanak, kettőt, hármat, jaj, de jó lenne!”, de végül beérték azzal, hogy az év végi korrekciónál majd minden kiderül. Föltehetően mindenkinek tengernyi ideje van várni, gondolhatta a néző, majd folytatódott a beszélgetés. Az államnak is vannak feladatai, mondta, s mint valami leckét, sorolni kezdte: „először elkezdte a munkahelyteremtést, a csok, a családi pótlék, béremelés, rezsicsökkentés, és most már belátta, hogy a nyugdíjasok felé kell mindenképpen nyitni, életkörülményeiket jobbá tenni.” A sorból kihagyva például Mészáros Lőrinc anyagi helyzetének megnyugtató javítását, így sommázott: a kormány eldöntötte, „most sorra kerülünk”. Végül leszögezte „2011–2015-ig, amit én már szintén jeleztem, és nem akartam elhinni , hogy 21,1 százalékos nyugdíjemelés volt. Ha így viszonyítom, akkor ez azért tényleg szép. Ha úgy, hogy az idén csak 1,6-et kapok most januárban, akkor persze, hogy nem vagyunk elragadtatva, de ha a 0,9-hez viszonyítom ” Tehát „minden relatív!”, vonta le a megnyugtató következtetést az Emmi nyugdíjasbizottságának elnöke.