A miniszterelnök párhuzamot vont az 1956-os és a 2008-as események között. A forradalom és szabadságharc eseményeinek a hatására a szocializmus összeomlott. 2008-ban pedig egy amerikai pénzóriás összeomlása kapcsán derült az ki, hogy a nyugati világ gazdasága nem a saját lábán áll, nem a becsületes munkán, hanem egy pénzvilág-birodalom zsinórján lóg. Orbán Viktor kiemelte, hogy a nagy változások korát éljük Európában és az egész világon, melyekből nincs visszaút. Európának meg kell találni a helyét a változó környezetben és tudatosítania kell, hogy „nemzetek nélkül nincs szíve, kereszténység nélkül nincs lelke”. Megköszönte a békemenet résztvevőinek a támogatását és Brüsszelre utalva külön hangsúlyozta, hogy elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, a közös európai elveket, de nem fogadjuk el azt, hogy mások mondják meg, hogy mit tehetünk a saját hazánkban és mit nem. Hasonlóképp nem fogadjuk el a kettős mércét sem.
Végezetül összefoglalta az elmúlt két évben elért eredményeket, azt, hogy visszarángatták az országot a csőd széléről és hogy megvalósult a határokon átívelő nemzetegyesítés. Csökkent a hazánkat megbénító adósságteher, több százezer devizahiteles családon sikerült segíteni, nőtt a minimálbér és csökkentek a családok adóterhei. Beszédét a csüggedteknek szánt gondolatokkal zárta: bár a leküzdendő hegy magas, de van út a tetejére. Az 56-osok sem törődtek bele a kilátástalanságba, hanem cselekedeteikkel visszaadták a nemzet méltóságát. Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint nekik volt, képesek vagyunk hegyeket megmozgatni.
