Tilitolizás

A legnagyobb hibának azt tartom, hogy az ellenfélhez alkalmazkodtunk ahelyett, hogy a saját játékunkat játszottuk volna. Mi nem vagyunk alkalmasak a középpályán való „tilitolihoz”, ez nem a mi stílusunk – nyilatkozta a sportnapilapban Bognár György, az MTK szakmai igazgatója, miután a kék-fehér együttes kiesett a labdarúgó UEFA-kupa második fordulójában a francia Nantes-tal szemben. A gallok hazai pályán 0-1-ről fordítva, 2-1-re nyertek Budapesten, a Hungária körúton pedig 1-0-ra győztek.Az egykori középpályás vélekedése több kérdést is felvet. Milyen az MTK saját játéka? Van-e egyáltalán ilyesmi? Látta-e már valaki? Vajon miért alkalmazkodott az MTK az ellenfélhez? A jól ismert közhely szerint minden csapat úgy játszik, ahogyan a riválisa hagyja. Ha viszont ebben az esetben ez nem igaz, akkor mégis miért volt kénytelen a magyar gárda a vetélytárs taktikájához igazítani a játékát? Magától értetődően a vezetőedző utasítására! A szakmai igazgató viszont miért nem egyeztetett már a meccs előtt a szakvezetővel? Nyilván azért nem tette, mert nem akart beleszólni az összeállításba és a követendő taktika kimunkálásába – legalábbis ezt szokták mondani a felettesek. Igen ám, csakhogy már jó előre arra lehetett számítani – erre lehet következtetni Bognár szavaiból –, hogy az alkalmazandó játékmód feltételezhetően nem vezet eredményre, de ezt arrafelé fegyelmezetten tudomásul kell venni.Vajon Bognáron kívül a vezetők közül senki sem látja, sőt tudja, hogy az MTK „nem alkalmas a középpályán való tilitolihoz”? Ha viszont mindenki tisztában van a csapat és a játékosok képességeivel, akkor az együttes vezérkara miért nem olyan szakembert alkalmaz, aki képes lenne arra, hogy a csapattal olyan stílust sajáttíttasson el, amely netalántán sikerre vezet? Finoman fogalmazva is rossz volt nézni az MTK futballját az elmúlt időszakban több nemzetközi mérkőzésen is, így például a Croatia Zagreb, vagy most ősszel a Nantes ellen.„Mi szeretjük a holland stílust” – mondta Várszegi Gábor Fotex-vezér, a klub tulajdonosainak képviselője, afféle főelöljáró, amikor szerződtette a holland Henk ten Catét vezetőedzőnek. Mi is szeretjük a holland stílust – nincs is ezzel semmi probléma, csak nem azt a fajtát, amelyiket a Hungária körúton annak mondanak, vagy annak vélnek. Az MTK játékstílusának helyes elnevezése: gagyi tilitoli. Színtelen, szagtalan alibinyammogás. Dögunalom – miközben Várszegi azon csodálkozik, hogy a nézők nem kíváncsiak a csapatra. Nem a csapatra nem kíváncsiak, hanem a vértelen, lelkesedés nélküli focira. A magyar csapatok közül egyébként az MTK játszik a leginkább tudatosan – tudatosan semmit. Jóindulatú MTK-szurkolók szerint az irányítók által gondosan kiválasztott Henk ten Cate legalább öt évre visszavetette az MTK fejlődését.Az egészben persze az a legszebb, hogy a vezetők közötti játékstílus is olyan, mint a pályán: tilitoli. Pölöskei Gábor vezetőedző és Fülöp Ferenc ügyvezető sajnálkozik, akárcsak a főalibista Illés, aki persze ritkán hibáz: tudniillik ritkán van rá alkalma, hiszen a kezdőkörben csaknem mindig jól passzol a tőle a három és fél méterre álló társához, nehogy messzire guruljon tőle a labda.Minden(ki) pontosan passzol.