Egy álommal szegényebbek lettünk

-LABDARÚGÁS-

Európa-bajnoki selejtező, 4. csoport
Magyarország–Svédország 1-2 (0-1)
Puskás Ferenc-stadion, 30 ezer néző, vezette: Lucilio Cardoso Cortez Bastia (portugál).
Magyarország: Király – Urbán (Bodnár, 61.), Dragóner, Juhár, Lőw – Fehér, Lipcsei (Böőr, 80.), Lisztes, Dárdai – Tököli (Sebők, 68.), Kenesei. Svédország: Isaksson – Lucic, Mellberg, Svensson, Edman – Andersson, Mja:llby, Svensson (Kallström, 61.), Ljungberg – Larsson, Allbäck (Jonson, 93.).
Gólszerzők: Lisztes (65.), illetve Allbäck (34., 66.)
*
Az elmúlt napokban megoszlottak a vélemények, hogy képes-e emlékezetes bravúrra a magyar válogatott a szombati chorzów-i pontszerzés után Budapesten a csoportfavoritnak számító – ez, látva a lengyelek játékát, már kijelenthető – svéd válogatott ellen. Sokan vélték úgy, hogy „hol az az iksz?”, van még lehetőség később is bebiztosítani a portugáliai Eb-t. Ez igaz, ez így van. De mivel a svédek ellen hazai pályán, egy lendületben lévő, elszánt csapat futhatott ki a pályára, miért ne esnénk túl a nehezén a Puskás Ferenc-stadionban, harmincezer néző előtt olyan környezetben és miliőben, amelynél szebbet-jobbat kívánni sem lehet. Ez a vélemény, ez a gondolat lehet ugyanis csupán előremutató, ha végre-valahára kezdeni akarunk valamit a magyar labdarúgással. A többi csak – ahogy mondani szokták – duma…
Ami a szavakat illeti, volt belőlük a meccs délelőttjén a tatai edzőtáborban is, ahol a csapat egy könnyed edzéssel és taktikai értekezlettel fejezte be a felkészülést az esti selejtezőre.
A csapat délután öt órakor, rendőri felvezetéssel elindult a főváros, a Puskás-stadion felé, hogy megcselekedje, amit…, ha nem is követel meg a haza, de nagyon sokan szeretnének.
Legyőzni Svédország válogatottját, nagyot lépve ezzel a sokak vágyaiban már testközelinek vélt portugáliai kontinensbajnokság felé.
Miközben tán ezen is morfondíroztak az autóbuszon a játékosok, a nép már kora délutántól gyülekezett a stadion környékén, amelyik végre újra „életre kelt”, s hosszú idő után ismét hallani lehetett a sóvárgó kérést: „Jegyet veszek!”
Majd mind süket fülekre talált, mert akinek lapult a zsebében, az miért adta volna el? A végeredmény, a telt ház akkor volt látható, amikor a csapatok a portugál bírói hármas mögött kivonultak a piros-fehér-zöld színekbe öltözött stadion 30 ezres közönsége elé, s meghallgatták a himnuszokat.
A mérkőzés napján ünnepelte 76. születésnapját az aranycsapat tagja, a betegeskedő Puskás Ferenc. Íme, még egy ok arra, hogy a játékosok tudják azt, amivel egyébként is tisztában vannak: érte is hajtani, futni, küzdeni kell, mert a nagy előd tudja, a focit nem szabad csalni…
A játék első percei aztán ha nem is csalást, de feltétlenül felejtésre méltó produkciót hoztak. A svédek, amint az várható volt, betonvédelmet vontak a kapujuk elé a magas hátvédeikkel, a mieink meg nem tudtak mit kezdeni a szigorú őrizettel, sem pedig a területet kiválóan „behálózó” vendégekkel.
Az első tíz – de írhatjuk azt is, hogy húsz – percben gyakorlatilag egyik kapu sem került veszélybe, ha csak Ljungberg harmincméteres szabadrúgását nem számítjuk annak. Király azonban a helyén volt.
Az izgalmas és számunkra szomorú események az utolsó tizenöt percben történtek. Kezdjük a kisebb bosszúsággal: Kenesei huszonöt méteres szabadrúgását a jobb kapufa „védte”. Isaksson kapus nem tehette volna meg ugyanezt…
Szinte az ellentámadásból szereztek előnyt a svédek. Egy szögletet követő lövést Király még kitornázott, kiütötte a labdát, Allbäck azonban jókor érkezett és a jobb alsó sarokba lőtt (0-1).
A hátra lévő tíz percben Tököli előtt adódott halvány lehetőség, de a magas védők között „eltűnt” az egyetlen magyar csatár.
Mintha csak az első félidő üresjáratait akarta volna pótolni a huszonkét játékos, olyan második félidőt kerekített a Pukás-stadionban, hogy az – az eredménytől függetlenül – sokáig emlékezetes maradhat.
A magyarok közül Tököli – fölé fejelt –, Dárdai – a lövése alig szállt fölé – és Lipcsei – ő sem tévedett sokat – hagyott ki lehetőséget, így a közönség észre sem vette, hogy Pestre lassan visszaszökött a tél…
A másik oldalon – ki más? – Allbäck lőtt kapufát, szint ugyanott találta el, ahol korábban Kenesei, majd Királynak kellett újabb bravúrt bemutatnia a lövése után.
A 65. percben sikerült az egyenlítés. Lisztes 25 méterről jobbal a jobb alsóba lőtt, s egy csapásra feledhettük minden kínunkat (1-1). A döntetlennel megint nyílt lett – de csupán két percig a csata. Ekkor megint a „gonosz” Allbäck lépett ki Dragóner mellett, s a lövése a bal kapufa tövéről perdült a hálóba (1-2).
Huszonhárom perce maradt a magyar csapatnak, hogy teljesítse a minimális tervét, s legalább döntetlent érjen el. Nem sikerült, mert csak az erőlködésig és a meddő kísérletekig jutottak el a csatárok, igazán kidolgozott gólhelyzetig nem.
Amikor Bastia játékvezető lefújta a mérkőzést, szembesülnünk kellett azzal, hogy a tegnap esti magyar válogatott számára túl magasra tette a lécet a minden posztján higgadt fejjel, profi módon futballozó svéd válogatott. Mivel más lehetőség nincs, előre kell tekintenünk, s megpróbálni másoktól visszalopni a most elveszített három pontot.
A csoport másik mérkőzésén: Lengyelország–San Marino 5-0.
***
Európa-bajnoki selejtezők, 1. csoport: Szlovénia–Ciprus 4-1, 2. csoport: Dánia–Bosznia-Hercegovina 0-2, Luxemburg–Norvégia 0-2, 3. csoport: Moldova–Hollandia 1-2, 5. csoport: Litvánia–Skócia 1-0, 7. csoport: Szlovákia–Liechtenstein 4-0, 8. csoport: Észtország–Bulgária 0-0, Horvátország-Andorra
2-0, 10. csoport: Grúzia–Svájc 0-0, Albánia–Írország 0-0. Barátságos labdarúgó-mérkőzések: Fehéroroszország–Üzbegisztán 2-2, Ukrajna–Lettország 1-0, Portugália–Macedónia
1-0. A többi mérkőzés lapzártakor még tartott.
***
. A csoport állása
1. Lengyelország 4 2 1 1 7-1 7
2. Lettország 3 2 1 - 2-0 7
3. Magyarország 4 1 2 1 5-3 5
4. Svédország 3 1 2 - 3-2 5
5. San Marino 4 - - 4 0-11 0