Hétmillió a „nyomravezetőknek”

LABDARÚGÁS

A példátlanul súlyos szankciók – az összesen hétmillió forintos pénzbüntetés és az Üllői úti stadion december 31-ig történő bezárása – után az Ferencváros Rt. nem várt sokáig, nem hallgatott három napig, mint a Debrecen elleni bajnoki mérkőzés után tette, hanem azon melegében reagált a Magyar Labdarúgóliga keddi ítéletére. Szeiler József, a Ferencváros Rt. vezérigazgatója tegnap délután szokatlan hangvételű sajtótájékoztatót tartott az Üllői úti székházban.

Akár rendhagyónak is nevezhetjük a tegnapi tájékoztatót. Rendhagyónak, mert felborult a „papírforma”. Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt, hogy a sajtó munkatársai kérdeznek, az őket meghívók pedig válaszolnak. Nos, ezúttal tótágast állt a világ, a másik oldalról, a válaszadók feléről érkeztek a kérdések. Nem egy, nem is kettő, hanem garmadával. Szeiler József, a Ferencváros Rt. vezérigazgatója – akit azért tán lehet irigyelni, hogy a legnépszerűbb magyar fociklub egyik vezetője, azért viszont semmiképpen, amit átélhet, átélhetett az elmúlt két hétben – tette fel ezeket. Sokakat vádolva, persze, írható az is, hogy csak a kíváncsiságának, az érdeklődésének adott hangot sajátságos módon.

A kapusból lett sportvezető a liga rendkívül súlyos, a Ferencvárosnak összességében több mint 50 millió forintot „érő” büntetése után egyebek között arra is kíváncsi volt, hogy vajon „mit tett a Magyar Labdarúgó-szövetség, a Magyar Labdarúgóliga, mit tettek az elmúlt évek sportminiszterei, valamint a rendőri és a belügyi vezetők annak érdekében, hogy rend legyen a magyar pályákon”.

Ez a kérdés is, mint a többi, természetesen költői volt, olyan értelemben, hogy nem a tájékoztató résztvevőinek kellett megválaszolniuk. Természetesen nem is várta ezt el tőlünk senki, Szeiler célja az volt, az lehetett, hogy felhívja a figyelmet: képtelenség, hogy egyes-egyedül a klubon verik el a port, hogy csak az a bűnös, miközben azok, akiknek ugyancsak dolga lett volna a rend megteremtése (értsd: általában a magyar futballpályákon), azok most vagy hallgatnak, vagy éppenséggel büntetnek.

– A nézőtéri rendzavarások ügyében személyesen beszéltem Pintér Sándor egykori belügyminiszterrel, levelet írtam Lamperth Mónika belügyminiszternek, s többször beszéltem államtitkárokkal, helyettes államtitkárokkal, az ORFK és a BRFK vezetőivel. Az rt. igazgatóságának tagjai találkoztak Salgó László országos rendőrfőkapitánnyal. Mi tehát a magunk módján, a mi lehetőségeinket tekintve, megtettük a lépéseket. De vajon mit tettek, s tettek-e egyáltalán valamit mások? – mondta, kérdezte Szeiler.
Miért bűnhődnek a többségben lévő tisztességes, becsületes szurkolók?

Ki a felelős azért, hogy a 4,5 milliárdért beszerzett, korszerű beléptetőrendszerek vásárlása után a beüzemelésük nem történt meg?

A legnagyobb szurkolótáborral rendelkező FTC-nek vajon miért nem épült fel a mai napig egy korszerű, biztonságos stadionja?
Ki tehet arról, hogy a rendőrségnek a televíziós felvételek alapján sem sikerült hónapok óta elfognia a bűnözőket? (Szeiler itt nem a legutóbbi rendbontásra célzott.)

A rendőrség vajon miért csak pénzért hajlandó védeni a stadionokon belül az állampolgárok biztonságát és a törvényes rendet?

A liga illetékesei hibásnak érzik-e magukat bármiben is? Ha igen, akkor mivel büntetik meg saját magukat?
Kérdés kérdés hátán – válaszok nélkül…

Hogy azért kijelentő mondat is elhangozzék, arról szintén Szeiler gondoskodott. Hétmillió forintot ajánlott fel – azt az összeget, amivel őt személyesen (3 millió) és a klubot (4 millió) büntette az MLL – „a becsületes nyomravezetőknek”, akik segítenek megfejteni, hogy mit tettek az illetékesek annak érdekében, hogy rend legyen a stadionokban.

Mint ahogy a kérdések sem nekünk szóltak, gyaníthatóan a hétmillióhoz sem lesz sok közünk…
Az ítélet ellen a Ferencváros Rt. egyelőre nem fellebbez. Annál az

kézenfekvő oknál fogva, hogy a liga nyolc napon belül köteles elküldeni a büntetés szöveges indoklását, s természetesen csak ennek az ismeretében teheti meg a szükséges lépéseket a Ferencváros Rt. igazgatósága.