Szlovákiában magyar bajnokokat honosítanak

SPORTPOLITIKA

Salánki Miklós
2003. 06. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az 1992-ben alakult Szlovák Olimpiai Bizottság az 1998-as naganói téli olimpián egy meghökkentő röplapot terjesztett, amelyen azt hirdette: az 1896-ban Athénban atlétikában olimpiai bronzérmes Szokoly Lajos, az 1904-ben olimpiai bajnokságot nyert úszó Halmay Zoltán, az 1912-ben sportlövészetben aranyérmes Prokopp Sándor és a gerelyhajításban bronzérmes Kóczán Mór a magyarok által elnyomott szlovák sportnak szerzett dicsőséget, nyert érmet.

Ezt a finoman fogalmazva is valótlan állítást a Magyar Olimpiai Bizottság vezetői szóban kifogásolták, nem sok eredménnyel, mert a szlovák sportvezetők az említett sportolókat továbbra is szlovákként szerepeltették kiadványaikban.

A Magyar Olimpiai Bizottság az üggyel kapcsolatban tavaly kikérte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) véleményét. Pere Miro NOB-igazgató az ügyet kivizsgálta. A jogi bizottság álláspontja, valamint a korabeli dokumentumok alapján Szokoly, Halmay, Prokopp és Kóczán mindenféleképpen magyar olimpikon volt, mert a szabály szerint a sportoló annak az országnak szerez érmet, amelynek az olimpiai bizottsága benevezte az olimpiára.

A magyar sportvezetés korábban is betartotta ezt a szabályt, s így senkinek nem jutott az eszébe, hogy például az erdélyi tornászt, Szabó Katalint magyar olimpiai bajnokként szerepeltesse. Sőt Hunyady Emese gyorskorcsolyázó osztrák színekben szerzett ötkarikás aranyérme sem a magyar elsőségek számát gyarapítja, pedig a bajnoknő Magyarországon magyar segítséggel lett nemzetközi szintű versenyző, s az 1984-es olimpián még magyar színekben szerepelt.

Vad Dezső, a MOB sajtófőnöke a tegnapi sajtótájékoztatón az ügygyel kapcsolatban elmondta, hogy a szlovákok álláspontja azért is érthetetlen, mert az érintett sportolók nem is szerepelhettek a múlt század elején szlovák színekben, mert akkor még nem is létezett a Szlovák Olimpiai Bizottság, sőt Szlovákia sem. Ráadásul Halmayék a Felvidéken születtek, de magyar nemzetiségűek voltak.

Prokopp Dóra, az olimpiai bajnok unokája elmondta, hogy azért fordultak a nyilvánossághoz, mert nagyapja már nem tud tiltakozni az ellen, hogy hatvan évvel a halála után szlovák olimpiai bajnok lett belőle. Dr. Prokopp László, az olimpiai bajnok fia a tájékoztatón dokumentumokkal bizonyította, hogy az 1887-ben Kassán született édesapja magyar volt, a család az 1890-es évek végén telepedett át Budapestre, ahol Prokopp Sándor elvégezte a jogi egyetemet, és sportlövőként három olimpián vett részt. Érdekesség, hogy 1912-ben a saját költségén utazott ki Stockholmba, ahol sokkal korszerűbb fegyverrel versenyző riválisai előtt 97 körös eredménnyel megnyerte a hadipuska háromszáz méteres versenyszámát. A BEAC alapító tagja 1924-ig volt válogatott sportlövő. Prokopp Sándor Budapest főjegyzőjeként 1946-ban ment nyugdíjba.

A magyar sportlövészet első olimpiai bajnokának leszármazottai nem várnak bocsánatkérést a Szlovák Olimpiai Bizottság vezetőjétől, ám azt elvárják, hogy a magyarságára büszke ősüket ne orozzák el a szlovákok, és neve kerüljön le a Szlovák Olimpiai Bizottság pozsonyi székházának márványtáblájáról.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.