Kitalálni sem lehetett volna meglepőbb edzőcserét. Mert ki gondolta volna egy évvel ezelőtt, hogy a világ egyik legeredményesebb kenusa a világ egyik legeredményesebb női kajakos edzőjével fog majd együtt dolgozni. Az olimpiai felkészülés alatt ugyan, nyáron Kolonics György párjával, Kozmann Györggyel lejárt Szolnokra, ahol megmérkőztek a Janics Natasa, Kovács Katalin kettőssel. A kenusok ugyanis hasonló teljesítményre képesek mint a női kajakosok, így a két szakág legjobbjai egyforma esélylyel vetélkedhetnek egymással.
Az edzőváltással kapcsolatban Kolonics György elmondta, hogy versenyzőtársai különböző okok miatt elhagyták a csepeli csoportot, így egyedül maradt. Ezért egy új csapatot keresett, s mivel már régóta ki akarta próbálni azt az edzésmunkát, amellyel Fábiánné Rozsnyói Katalin tanítványai a világ legjobbjai lettek, Kati nénit választotta mesterének. A harminckét éves kenus nem szakítja meg kapcsolatát Ludasi Róberttel sem, akivel szóban már megállapodott arról, hogy a technikai edzésekben majd segít.
– Gondolom, nem kell bizonygatnom, hogy milyen nehéz döntés volt – mesélte Kolonics György. – Ludasi Robival tizenhét éve dolgozom együtt, szerencsére ez a kapcsolat a jövőben sem fog teljesen megszakadni. Úgy éreztem, három olimpiai ciklus után váltanom kell, s remélem, az új környezet, az új társak jó hatással lesznek az eredményeimre. Az, hogy Kozmann Gyurival szétváltunk, más edzővel készülünk, még nem jelenti azt, hogy jövőre kettesben nem fogunk együtt versenyezni.
Olimpiai bronzérmes társa, Kozmann György úgy nyilatkozott, hogy a váltás gondolata már az athéni nyári játékok előtt felvetődött, amikor Ludasi Róbert lett az egyesület elnöke, s emiatt megítélése szerint nem megfelelően foglalkozott velük.
Az elmúlt évtized legeredményesebb hazai kenusedzője érthetően csalódott, mert a négy olimpián szereplő magyar kenusból három az ő tanítványa volt, s mindhárman távoztak. Kozmann György a jövőben Szabó Attilával edz, a szegedi Joób Márton visszatér a Tisza partjára, Kolonics György pedig Fábiánné irányításával készül.
– Nem csak a vízen vannak hullámvölgyek és hullámhegyek – magyarázta Ludasi Róbert. – Az edzői pályafutásomban egy szakasz lezárult. Tanítványaim felnőtt emberek, akik, gondolom, megfontoltan döntöttek. Edzőként négy olimpián vehettem részt, s az athéni volt a harmadik, amelyen tanítványaim érmet nyertek. Nem titkolom, nagyon rosszul esett, hogy a parlamenti ünnepségre meg sem hívtak. Nem azért, mintha nem lettem volna már sokszor hasonló ünnepségen, hanem mert ez az edzői munka lebecsülését jelentette. A szakosztályunkban több mint száz fiatal sportol, köztük több olyan tehetség is, aki néhány év múlva a nemzetközi élmezőnybe is kerülhet. Így van remény arra, hogy ismét nemzetközi szintű kenusokkal foglalkozzak. De csak akkor, ha a sportág vezetői is úgy akarják, mert anyagi segítség nélkül meghalhat ez a sikeres sportág Csepelen.
Mérleg. Angyal Zoltán, a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya szerint generációváltás előtt áll a válogatott, mert a csapat jelentős része már az 1997-es vb-n tört be a nemzetközi élvonalba, vagyis immár két olimpiai cikluson át teljesített világszínvonalon, a sydneyi és az athéni csapat öszszetétele 75 százalékban megegyezett. Mindeközben az elmúlt négy év alatt a fiatalok 20 ifjúsági világbajnoki címet szereztek, közülük csak a kajakos Benkő Zoltán került be a felnőttek olimpiai csapatába. Ezért a tehetséges, 18 és 23 év közötti versenyzők motiválása érdekében új szakmai koncepciót készítenek. Az olimpiai sikerek ellenére a szerkezeti átalakulás folytatódott, az ellehetetlenült nagyegyesületekből az edzők köré szerveződő műhelyekbe csoportosulnak versenyzők.
