Nemhiába dolgozott oly sokat Kű Lajos, a Ferencváros egykori válogatott labdarúgója az összmagyar nemzeti diákbajnokság megszervezéséért, a munkáját siker koronázta. A sportpályán s azon kívül egyaránt. Nagy dolog, hogy összegyűjtötte az anyaországba a Kárpát-medencei magyar fiatalokat, akik hét országból, 250 csapattal érkeztek. Egy héten át vendégeskedtek itthon, futballoztak négy városban, hogy a két korosztályban megrendezett döntőkre „feljöhessenek” a fővárosba, az Üllői úti stadionba, s Mádl Ferenc köztársasági elnök megtisztelő jelenlétében dönthessék el, melyik város csapata a legjobb.
A futballpálya – amely Kű Lajos igazi otthona – után a Magyar Tudományos Akadémiára is hivatalos volt a székesfehérvári születésű egykori klasszis, az Aranycsapat Alapítvány elnöke. A Széchenyi Társaság magas kitüntetését, a Széchenyi-díjat vehette át, amelyet azzal érdemelt ki, hogy sokat tett a magyarság egészséges szellemi és testi állapotának javításáért, a Kárpát-medence diáksportjáért.
Hivatalosan ennyi, másként fogalmazva azonban sokkal több. Mert amit Kű Lajos tett e rendezvénysorozat sikeréért, az tiszteletet, elismerést érdemlő. Megkapta, így aztán nem véletlen, hogy már új terveken töri a fejét.
– Bővül a program, soha véget nem érő történetet képzelek el. Jövőre, a labdarúgáson túl, kézilabdázásban, asztaliteniszben és sakkozásban is versenyre kelnek egymással a gyerekek, hogy a 2006-os kiírásban három újabb sportág kapjon helyet, a kosárlabda, a birkózás és az atlétika – mondja a kitüntetett, aki megtalálta azokat a szakembereket (Jónyer Istvánt és Komáromi Tibort például), akik segítenek majd abban, hogy a történetnek tényleg sose legyen vége.
Révész Máriusz súlyos balesetet szenvedett
