A NOB-nál London nyert, itthon Aján vesztett

A sportdiplomácia átlagos esetben nem alkotna külön fejezetet az év végi visszatekintésben, ám 2005-ben két fontos esemény is történt e „kategóriában”. Külföldön a Nemzetközi Olimpiai Bizottság júliusi szingapúri közgyűlése vert hullámokat, amelyen Londonnak ítélték a 2012. évi nyári játékok megrendezését; idehaza pedig az újra elővett doppingbotrány egyenesen vihart kavart. Aján Tamás, a MOB főtitkára emiatt kényszerült lemondani tisztségéről.

2005. 12. 31. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Párizs vagy London? Előzetesen szinte mindenki e két város versenyére számított, ám nevető harmadikként kis híján Madrid nyerte el a 2012-es nyári olimpia megrendezésének jogát. Moszkva, majd New York kiesése után, a harmadik körben ugyanis Madrid csupán két szavazattal maradt alul Párizzsal szemben. Pedig a NOB előző, hivatalát 21 éven keresztül betöltő elnöke, Juan Antonio Samaranch joggal alapozott arra, hogy ha Madrid bejut a „döntőbe”, akkor akár Párizs, akár London lesz az ellenfele, nyerni fog, mert e két rivális pártfogói a végletekig megutálták egymást, s így a spanyol főváros mellé állnának. Két szavazaton múlott…
Ahogy a London–Párizs-összevetés is. Ezeket pedig Jacques Chirac francia elnök packázta el. Londont becsmérelve azt találta mondani, az angolnál csak egy rosszabb konyha van a világon, a finn. Érthető, ha a két finn NOB-tag ezek után inkább Londonra voksolt. Pedig ellenkező esetben 54-50 helyett 52-52 lett volna a végeredmény.
Mindez már a múlt, az azonban nagyon is a jövő kérdése, lehet-e Londonban biztonsággal olimpiát rendezni? A NOB-szavazás másnapján ugyanis terrortámadás rázta meg az angol fővárost, az időzítést nyilván nem a véletlen szülte. Az olimpiai eszme újfent a politika játékává vált.
A politika mellett a dopping a sport másik gyilkosa, s a kettő összefonódva képes igazán nagy rombolásra. Ez már a hazai doppingbotrány tanulsága. Aján Tamás gyanúba keveredett, miszerint köze volt ahhoz, hogy a magyar súlyemelők athéni doppingmintája pozitív lett. Sokáig úgy tűnt, az első számú sértett, az ezüstérmétől megfosztott Gyurkovics Ferenc szélmalomharcot vív részben az igazáért, részben Aján ellen, ám egy váratlan esemény új irányt szabott a botrány megítélésének. Aján Tamás több évtizedes sportdiplomáciai pályafutása során talán először hibázott. Közvetett úton ki akarta kényszeríteni, hogy Gyurkovics a MOB 110 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségsorozat előtt vallja be „bűneit”. Erről hangfelvétel készült, amely a világhálóra is felkerült. Aján kutyaszorítóba került. Schmitt Pál, a MOB elnöke megérezte, hogy megszabadulhat régi vetélytársától, s a bizottság elnöksége egyhangúlag megvonta bizalmát Ajántól.
A decemberi közgyűlésen Schmittnek is voltak kellemetlen percei, végül minden úgy történt, ahogy ő akarta. Megmaradt elnöknek, ahogy Molnár Zoltán igazgatónak, a főtitkár pedig Kamuti Jenő lett. E felálláson ismét csak a politikai játszmák, a 2006-os parlamenti választások változtathatnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.