A döntésnek az NB II-be sorolásnál súlyosabb következményeként az FTC akár meg is szűnhet. Az évszázados magyar futballtörténelem során példátlan esetnek országos szintű hatását nincs értelme elemezgetni, mert labdarúgásunk évek óta nemhogy a Fradi nélkül, már vele sem létezett. (Az FTC helyett a Vasas indulhat az NB I-ben, ahogy a Vác is, mert másodfokon végül megkapta a licencet.)
Kedd este 300, tegnap délután hatkor pedig mintegy 500 szurkoló jelent meg tiltakozni az Üllői úti székháznál. Ennyi embert bánt igazából a klub sorsa, a közöny minden szinten elterebélyesedett. A szurkolók szidták a kormányfőt, az MLSZ-t és Ináncsy Miklós elnök lemondását követelték.
*
A legelkeseredettebbek néhány percre lezárták a Könyves Kálmán körutat is, és a hozzájuk szólni akaró Tepszics Ignác klubigazgató hatására kis híján áttörték a kordont, de este hétre szinte mindenki távozott. Bár tervük szerint nap mint nap visszatérnek, egészen addig, amíg Ináncsy elnök le nem mond.
Más szinten, a Magyar Labdarúgó-szövetség illetékesei tegnap délutánig úgy látták, a határozat kihirdetésével és a további intézkedésekkel – tegnap délben faxon és futár útján is elküldték a hivatalos értesítéseket: a Vasast felszólították, hogy hivatalosan nyújtsa be nevezését az NB I-re; a Ferencvárost felkérték, hogy az NB II ma délelőtti sorsolásáig küldje el nevezését, a Váccal közölték, hogy van licence, s részt vehet az első osztályú pontvadászatban – minden kötelezettségüknek eleget tettek. Ez nem hivatalos, hanem arrogáns viselkedés, amelyen Kisteleki István szükségét érezte változtatni. Interjút adott lapunknak (lásd keretes írásunkat), amelyben azt is elmondta, hogy ma a szövetség sajtótájékoztatóján részletesen ismertetik a kizárás indokait.
Ezzel azonban nem veszti érvényét múlt szerdai kijelentése: mindenért egy személyben ő a felelős. Ezt akkor színpadias gesztusnak szánta, pedig a valóságról beszélt. Az általa vezetett elnökség állította fel a régi és az új testületet, tudott a végül szabálytalannak minősített múlt hétfői bizottsági ülésről. Ennél többet nyom a latban, hogy amíg nem tudjuk, kik alkotják a titkos bizottságot, addig bizony neki kell viselnie a felelősséget a döntésért. Nehezen elfogadható ugyanis a magyarázat, miszerint személyiségi jogokra hivatkozva nem hozzák nyilvánosságra a listát. Miközben vezető politikusok házait helikopterről kémlelik, és az ezüst kiskanáltól a számítógépig becsülik fel értékét, fiatal baloldali aktivisták a választások alatt a szentmiséket „felügyelik”, éppen az MLSZ licencadó bizottsága burkolózhat az ismeretlenségbe? Ez még akkor is tarthatatlan állapot, ha Serényi Péter, az MLSZ sajtófőnöke azt állította, hogy a hasonló jogkörű testületek a világon mindenhol anonimak.
Hogyan juthatott idáig a Ferencváros? Hiszen a futballcsapat 1992-es – első „szabad” – bajnoki címét még a fél ország ünnepelte, a 90-es évek első felében a jégkorongozók, közepén a női kézilabdázók egyeduralkodó módjára halmozták az aranyakat, de a vízilabda- és a Tungsramtól átvett-átkeresztelt női kosárlabda-szakosztály is ott volt az elitben. Amikor pedig a labdarúgók 1995 augusztusában – mindmáig egyedüli magyar együttesként – feljutottak a Bajnokok Ligája főtáblájára, és ezzel azonnal több mint ötszázmillió forintot hoztak a kasszába, úgy tűnt: az FTC sportszakmai és pénzügyi tekintetben hosszú időre Magyarország vezető sportegyesülete lehet. Ehhez képest már 1996-ban anyagi gondok mutatkoztak, és a Fradi addig-addig sodródott a csőd felé, míg az adóssághalmazból kormányzati segítséggel és az 1998 decemberében beiktatott Torgyán József–Szabadi Béla tandemmel kellett kiszabadítani. Torgyán Szívós Istvánt váltotta az elnöki poszton, aki utóbb maga is bevallotta: olimpiai bajnok pólós létére csupán sportvezetőként tevékenykedett, a pénzügyekhez nem értett. E hiányosságát igen sokan ki is használták. Torgyánék a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium partnereivel kötött – vagy inkább azokra erőszakolt – szponzori szerződésekkel átmenetileg megmentették ugyan a klubot, de bukásuk és távozásuk után még a korábbinál is nagyobb űr maradt utánuk.
Ezt a Fotex-vezér Várszegi Gábor még egyszer betöltötte, amikor 2,4 milliárd forintért megvásárolta az FTC-t, ám számításai nem jöttek be, a legnépszerűbb magyar egyletet sem sikerült az európai középmezőnyhöz felzárkóztatni. Így szinte kapóra jött neki 2003 májusában a Debrecen elleni mérkőzésen kitört botrány, mert erre hivatkozva viszszaléphetett a szerződéstől. Az utolsó két részletet már ki sem fizette, a még valamit érő kereskedelmi jogokat ellenben magánál tarthatta. Utána már csak kalandorok és szélhámosok tűntek fel; ők Furulyás Jánost hitegették, az inkompetens elnök pedig a teljes tagságot és a közvéleményt. Furulyást 2006 elején Ináncsy Miklós követte az elnöki poszton, ő nem egészen egy hónapos intézményesített ferencvárosi kötődéssel válhatott első emberré. Nem is tett egyebet, mint sodródott az eseményekkel.
A Ferencváros vezetősége nem érzi az idők szavát. Ináncsy Miklóst a télen azért választották meg az FTC elnökévé, hogy ne csak ígérjen, szerezzen is befektetőt, az egyesületet vezesse ki a gazdasági válságból. Ennek a feladatnak képtelen volt eleget tenni. Ezek után csak azt tehetné, amit Lipcsei Péter csapatkapitány javasol neki: szépen, csöndben kisétál a klubházból, és átadja a helyét másoknak. Tegnap azonban még ezt az egy mondatot sem volt képes kipréselni magából.
Helyette Petró László, a Ferencváros jogi képviselője azt jelentette be: a klub a polgári bírósághoz, az ügyészséghez, és az Európai Labdarúgó-szövetséghez (UEFA) fordul, mert álláspontja szerint az MLSZ jogtalanul avatkozott bele a licencadás folyamatába azzal, hogy egy hete visszahívta a másodfokú licencadó bizottságot, s hatályon kívül helyezte a bizottság jogerős állásfoglalását. Előre borítékolhatjuk, hogy ez csak utólagos erőlködés, a döntés már alighanem megmásíthatatlan: a Ferencváros az NB II-ben kezdi a 2006–2007-es idényt.
Ha kezdi. Mert ha a mostani botrány erkölcsi megtisztulást hozna, a kalandorok, szélhámosok, bajkeverők és tudatlanok végre lemorzsolódnának, akkor azt mondhatnánk, a klub hosszú távon akár még hasznot is húzhatna a kizárásból. Csak az a félő, rövid táv sincs, nemhogy hosszú. A kizárással ugyanis nem enyhül a gazdasági válság, csak súlyosbodik. Az összes játékos és edző szerződése lejárt. Ki fog játszani zöld-fehérben a jövő héten? Ki adja a szerelést, ki utaztatja a labdarúgókat? Ne feledjük, egy hete már Felcsútra is csak a vendéglátó jóindulatából jutott el a Fradi.
Nem lázálom, vészjóslás: a megszűnés szélére sodródott a Ferencváros.
Vlagyimir Putyin
Putyin csak játszadozik Donald Trumppal?
