A tokiói olimpián összehasonlíthatatlanul több nemzet és sportoló mérte össze az erejét, mint 2020 őszén a budapesti Nemzetközi Úszóliga (ISL) hathetes versenysorozatán, ahogy idén májusban a Duna Arénában megrendezett vizes Európa-bajnokságon is, arra viszont mindhárom rendező egyaránt büszke lehet, hogy sikerült megóvnia a sportolókat a Covidtól. Pedig, ne feledjük, felelős vezetők még az ünnepélyes megnyitó előtti napon is azt híresztelték, akár lefújhatják az olimpiát.
– Mindenekelőtt azt szögezném le, hogy sem a rangos budapesti nemzetközi sportesemények, sem a tokiói olimpiai játékok megrendezése nem befolyásolta a házigazda országok járványhelyzetét, más szóval nem rontotta a pozitív esetek statisztikáját. Úgy is, mint a Covid-kommandóként emlegetett, szakmailag kiválóan felkészült egészségügyi csapatnak a vezetője, emellett a Nemzetközi Úszószövetség orvosi bizottságának a tagja, nyugodt szívvel állíthatom, hogy Budapest és Tokió is megóvta a Covid-veszélytől a sportolókat és a sportvezetőket. A kormányok segítségével olyan megelőzési, ellenőrzési és intézkedési forgatókönyvek születtek, amelyek a váratlan fordulatok kezelésére is útmutatást adtak. Mi sem jellemzőbb a magyar egészségügyi csapatnak a felkészültségére annak megemlítése, hogy hátunk mögött 13 sportesemény tapasztalatával végeztük a munkánkat az 51 ország sportolóit felvonultató budapesti vizes csúcseseményen –nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Merkely Béla, a SOTE rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója.
Nyilvánvaló, hogy egy az egyben nem lehet összehasonlítani a tokiói és a budapesti versenyeket, az arányosítás ugyanakkor bizonyos esetekben érdekes párhuzamokra világít rá.
– A napokban nyilvánosságra került adatok szerint
a tokiói házigazdák 624 ezer tesztet végzetek el és ezek közül 430 mutatott pozitív eredményt. A kiszűrtek között 286 volt japán, 144 pedig külföldi,
előbbiek nagy többsége a szervező bizottság szerződéses partnereinek alkalmazottjai, takarítók, beszállítók és sofőrök közül került ki, akiket a Covid-protokollnak megfelelően azonnal elkülönítettek.
Az említett 624 ezer tesznek tehát csupán a 0,02 százaléka mutatott pozitív eredményt, és ez az adat kísértetiesen hasonlít a Budapesten elvégzett PCR-tesztek adataira.
Munkatársaim az Európa-bajnokság előtt és alatt összesen 16 366 mintát vettek, amelyek közül négy volt pozitív, és ez 0,02 százaléknak felel meg. Csak kevéssel volt rosszabb a helyzet a tavalyi ISL-versenysorozat hat hete alatt, a járvány második hullámának csúcsán, ahol 1421 személy vonult a buborékba. Az elvégzett 11 480 teszt közül 58 lett valósan pozitív, amiben csupán három sportoló volt érintett. A százalékos arány ezúttal is csupán 0,5 volt – folytatta a Széchenyi-díjjal kitüntetett orvosprofesszor, aki úgy gondolja, hogy a budapesti vizes világversenyek résztvevőit védő buborékok, amellett, hogy a biztonság védőbástyáit jelentették, a versenyzés öröméből sokkal többet hagytak meg a sportolóknak, mint ami Tokióban az olimpikonoknak jutott.
Merkely professzor úgy gondolja, a budapesti versenyeken nagyobb szabadságok tudtak biztosítani a sportolóknak, mint a japán szervezők Tokióban, azzal, hogy biztosították az egészségügyi séta lehetőségét a Margitszigeten, továbbá akik a feladatukat teljesítve elhagyhatták a buborékot, majd oda vissza is térhettek, vagy alkalmazottként a buborékon belül dolgoztak, azokat szinte napi rendszerességgel tesztelték.
Merkely professzor, aki kilenc napot töltött Japánban, végül a személyes élményeiről is beszámolt.
