A számok megmutatják: Fucsovics jó úton az elit mezőny felé

„Az egyedüli tökéletes igazság. A szám, amely minden hétfő reggel megérkezik – tiszta, objektív, politikától mentes, őszinte és megingathatatlan.” Ezt a jellemzést kapta az ATP-világranglista az amerikai teniszezőtől, Bill Scanlontól, akinek legnagyobb sikere az 1983-as US Open-elődöntő volt. A játékosokat eredményeik alapján erősorrendbe állító rangsor azonban manapság egyre több kritikát kap.

A világranglista alapjai

A világelsőség a teniszezők egyik leghőbb vágya, talán csak a négy Grand Slam-torna előzi meg az áhított eredmények rangsorában. Sőt, Novak Djokovics már pedzegette, hogy a világelsőség presztízse még nagyobb, hiszen a kiegyensúlyozott, folyamatosan erős teljesítményt ismeri el. Persze a szerb véleményéhez hozzá kell tenni, hogy a ranglista élén eltöltött hetek tekintetében már csúcstartó, GS-győzelmeket tekintve viszont még nem. A négy nagy torna (Australian Open, Roland Garros, Wimbledon, US Open) sokkal nagyobb múltra tekinthet vissza, mint az egységesített világranglista.

Novak Djokovics világelsőségét a ranglista kritikusai sem kérdőjelezik meg Fotó: William WEST / AFP

Utóbbit ugyanis csak 1973. augusztus 23-án hozta létre a profi férfi teniszezők érdekképviseleti szervezete, az egy évvel korábban megalakult ATP. A sportág már a modern korának tekintett Open-érában járt, de a tornaszervezőknek igen nagy szabadságuk volt, hogy kiket hívnak meg a versenyükre. 1973-ben a jugoszláv Nikola Pilics döntőt játszott a Garroson, Wimbledonba viszont már nem kapott meghívást, hazája szövetsége ugyanis letiltotta a versenyekről, amiért nem fogadta el a Davis-kupa-meghívót.

Pilics mellett 81 (!) társa, köztük a címvédő Stan Smith is kiállt, bojkottálták a tornát, és világossá vált, hogy objektív módszerre van szükség. Az ATP számítógépes rendszerébe a Grand Slameket szervező ILTF-nek (ma már ITF) nem volt beleszólása, majd a mintát követve 1975-ben a nők számára is elindult a WTA-rangsor.

Az asztalon ülő Nikola Pilics mellett kiálltak társai Fotó: Bert Verhoeff / Anefo

A világranglista eleinte havonta, később hetente frissült, és a részvételi jogosultság megállapításának alapjává vált, a versenyszervezők szuverenitása mindössze néhány szabadkártyás helyre terjed ki. A pontrendszer és a figyelembe vett tornák száma változott az évek során, az elv viszont, hogy a legutóbbi 52 hét eredményeit veszik figyelembe, állandó maradt. Egészen a koronavírusig.

Alkalmazkodás a váratlan helyzethez

2020 márciusában a teniszélet is leállt. A világranglistát befagyasztották, és az ATP Tour augusztusi újraindulásáig nem is nyúltak hozzá. (Ezek a hetek nem számítanak bele Djokovics rekordjába.)

Az augusztusi mesterverseny-Grand Slam-torna duplára többen nem vállalták az utazást. A kiemelkedő nevek közé tartozott Rafael Nadal és a női világelső, Ashleigh Barty. A világranglistát igyekeztek a különleges helyzethez igazítani, a 2019-ben megszerzett pontokat nem csak az elmaradt tornák esetében görgették tovább. Az augusztus után rendezett versenyek esetében minden teniszező a 2019-es és 2020-as eredménye közül a jobbat vették figyelembe a rangsor összeállításánál, azaz a pontok alapján nem csak a 2020-as győztes Thiem, hanem a 2019-es bajnok Nadal is győzelmet véd majd az idei US Openen.

Dominic Thiem a US Open trófeájával Fotó: Danielle Parhizkaran / USA TODAY Sports

Tavaly októberben az ATP megerősítette, hogy 104 hetes lesz a világranglista, majd márciusban eldőlt, hogy még idén sem feltétlenül esnek ki a 2019-es eredmények. Viszont a két évvel ezelőtti Indian Wells-i mesterverseny pontszámai a legfrissebb rangsorban már felezve szerepelnek, azaz Roger Federer az akkori trófeáért ezer helyett immár csak ötszáz ponttal rendelkezik. Így szépen lassan csökkenni fog a kétéves eredmények jelentősége, a jelenlegi tervezet alapján pedig 2022 augusztusában áll vissza a rangsor a klasszikus 52 hetesre.

Fontos változás 2020-hoz képest, hogy az évzáró világbajnokság nyolcfős mezőnyét nem a hivatalos világranglista, hanem kizárólag a 2021-ben szerzett pontok alapján állapítják meg. Tavaly Federer ötödik helyével részt vehetett volna a londoni vb-n, noha térdsérülése miatt az Australian Open után már nem lépett pályára az évben, és végül nem vállalta a szereplést az évzáró viadalon sem. Ahogy az alábbi rangsorból is látható, az idei teljesítmények alapján Fucsovics Márton világbajnoki részvételt érő helyen áll, igaz, még nagyon hosszú a szezon.

Kritikus hangok

A 2019-es pontok jelentőségének csökkentése talán szép lassan eloszlatja majd a kritikákat, amelyekből az elmúlt héten sem volt hiány.

– Én vagyok Roger Federer legnagyobb rajongója, de egy évet kihagyott, és mégis előttem áll a sorban. Én közben döntős voltam egy Grand Slamen és egy 1000-es tornán. Ez a rendszer egyszerűen katasztrofális – fogalmazott a német Zverev, aki a héten még versenyben van Acapulcóban, de a tornagyőzelem sem lenne elég számára, hogy a hetedik helyről a svájcit megelőzve a hatodikra kapaszkodjon fel.

– Egyetértek Saschával, a ranglista túlságosan stagnál, nem valódi erőrangsor, egyáltalán nem tükrözi azt a sorrendet, ami az utóbbi hónapokban mutatott teljesítmény alapján kialakult a fejemben – fogalmazott a korábbi női világelső, ma már televíziós szakértőként dolgozó Martina Navratilova.

Az elmúlt hetekben Fucsovics Márton nemezisévé váló Andrej Rubljov kissé burkoltabban, de azért világosan fogalmazott.

– Azt gondolom, normális rendszerben már negyedik lennék. Mit gondolnak, a nyolcadik vagy a negyedik hely jobb nekem? A jelenlegi rendszerben sokkal nehezebb felkapaszkodnom a negyedik helyre.

Fucsovicsot a rotterdami döntőben is Rubljov győzte le Fotó: Peter Dejong / MTI/AP

Rubljov egyébként – nem feltétlenül tudatosan – szerénykedett, ahogy azt az alábbi, az újraindulás óta játszott tornák figyelembe vételével készült lista mutatja.

Az igazi probléma

A 104 hetes ranglista fő nyertesei közé tartozik a sportág legendája, Roger Federer, valamint a két Grand Slam-trófeát védő Oszaka Naomit még mindig simán megelőző női világelső, Ashleigh Barty. Kettejük között nagy különbség, hogy az ausztrál valóban a koronavírustól való félelem miatt maradt távol a számára külföldi tornáktól az utóbbi egy évben, a svájci legenda viszont térdsérülését kúrálta.

S bár Zverev kritikájában is személyesen Federer került elő, nem miatta szorulna a fokozatosnál talán gyorsabb javításra a rendszer. Elvégre a hosszú sérülés után visszatérők számára egyébként is adott a védett ranglista lehetősége, ráadásul aligha akad a világon olyan tenisztorna, amely ne adna szükség esetén szabadkártyát a svájcinak. Federernek nem az indulási lehetőség, hanem a kiemelés miatt származik kisebb előnye az aktuális pontrendszerből. De éppen Zverev nagyon jól tudja, hogy ez a többi éljátékos számára is előny, hiszen az augusztusi újrainduláskor első meccsén, a Cincinnatiből New Yorkba áthelyezett torna ötödik kiemeltjeként kikapott a hasonló ranglistás anomáliák által nem segített, ezért kiemelés nélkül induló Andy Murray-től.

Az igazi problémát a francia Benoît Paire testesíti meg, aki még mindig 31. a világranglistán, pedig az augusztusi újraindulás óta 2 győzelmet és 13 vereséget hozott össze. Paire arra panaszkodott, hogy közönség nélkül nincs motivációja. Nos, Acapulcóban lehettek nézők a lelátón, akik annak rendje és módja szerint ki is fütyülték a botrányos hozzáállással játszó franciát.

– Csak az érdekel, hogy minél hamarabb kikerüljek a buborékokból. Most kikaptam Acapulcóban, de jobb is, mert így pár napot élvezhetem az életet Miamiban a következő verseny előtt. Jelenleg nem a tenisz az elsődleges az életemben. Ha valaki megnyer egy 250-es ATP-tornát, harmincezer dollárt kap. Én már edző nélkül utazom, az első fordulókban erőnyerő vagyok, aztán kikapok, felveszek tízezer dollárt, és továbbállok. Akkor miért kellene megszakadnom? – idézte az MTI a franciát. Legalább őszinte…