A számok megmutatják: Fucsovics jó úton az elit mezőny felé

Kényszerűségből tért el a hagyományoktól az ATP-világranglista. Az ideiglenes pontszámításnak van nyertese, vesztese és gátlástalan kihasználója is.

Fucsovicsot a rotterdami döntőben is Rubljov győzte le Fotó: Peter Dejong Forrás: MTI/AP

„Az egyedüli tökéletes igazság. A szám, amely minden hétfő reggel megérkezik – tiszta, objektív, politikától mentes, őszinte és megingathatatlan.” Ezt a jellemzést kapta az ATP-világranglista az amerikai teniszezőtől, Bill Scanlontól, akinek legnagyobb sikere az 1983-as US Open-elődöntő volt. A játékosokat eredményeik alapján erősorrendbe állító rangsor azonban manapság egyre több kritikát kap.

A világranglista alapjai

A világelsőség a teniszezők egyik leghőbb vágya, talán csak a négy Grand Slam-torna előzi meg az áhított eredmények rangsorában. Sőt, Novak Djokovics már pedzegette, hogy a világelsőség presztízse még nagyobb, hiszen a kiegyensúlyozott, folyamatosan erős teljesítményt ismeri el. Persze a szerb véleményéhez hozzá kell tenni, hogy a ranglista élén eltöltött hetek tekintetében már csúcstartó, GS-győzelmeket tekintve viszont még nem. A négy nagy torna (Australian Open, Roland Garros, Wimbledon, US Open) sokkal nagyobb múltra tekinthet vissza, mint az egységesített világranglista.

Novak Djokovics világelsőségét a ranglista kritikusai sem kérdőjelezik meg Fotó: William WEST / AFP

Utóbbit ugyanis csak 1973. augusztus 23-án hozta létre a profi férfi teniszezők érdekképviseleti szervezete, az egy évvel korábban megalakult ATP. A sportág már a modern korának tekintett Open-érában járt, de a tornaszervezőknek igen nagy szabadságuk volt, hogy kiket hívnak meg a versenyükre. 1973-ben a jugoszláv Nikola Pilics döntőt játszott a Garroson, Wimbledonba viszont már nem kapott meghívást, hazája szövetsége ugyanis letiltotta a versenyekről, amiért nem fogadta el a Davis-kupa-meghívót.

Pilics mellett 81 (!) társa, köztük a címvédő Stan Smith is kiállt, bojkottálták a tornát, és világossá vált, hogy objektív módszerre van szükség. Az ATP számítógépes rendszerébe a Grand Slameket szervező ILTF-nek (ma már ITF) nem volt beleszólása, majd a mintát követve 1975-ben a nők számára is elindult a WTA-rangsor.

Az asztalon ülő Nikola Pilics mellett kiálltak társai Fotó: Bert Verhoeff / Anefo

A világranglista eleinte havonta, később hetente frissült, és a részvételi jogosultság megállapításának alapjává vált, a versenyszervezők szuverenitása mindössze néhány szabadkártyás helyre terjed ki. A pontrendszer és a figyelembe vett tornák száma változott az évek során, az elv viszont, hogy a legutóbbi 52 hét eredményeit veszik figyelembe, állandó maradt. Egészen a koronavírusig.

Alkalmazkodás a váratlan helyzethez

2020 márciusában a teniszélet is leállt. A világranglistát befagyasztották, és az ATP Tour augusztusi újraindulásáig nem is nyúltak hozzá. (Ezek a hetek nem számítanak bele Djokovics rekordjába.)

A legutóbbi, valóban 52 hetes hivatalos világranglista (2020. március 16.)

1. Novak Djokovics (szerb) 10220 pont

2. (spanyol) 9850

3. Dominic Thiem (osztrák) 7045

4. (svájci) 6630

5. Danyiil Medvegyev (orosz) 5890

6. Sztefanosz Cicipasz (görög) 4745

7. Alexander Zverev (német) 3630

8. Matteo Berrettini (olasz) 2860

9. Gaël Monfils (francia) 2860

10. David Goffin (belga) 2555

(...)

76. Balázs Attila 715; 84. 692.

Az augusztusi mesterverseny-Grand Slam-torna duplára többen nem vállalták az utazást. A kiemelkedő nevek közé tartozott Rafael Nadal és a női világelső, Ashleigh Barty. A világranglistát igyekeztek a különleges helyzethez igazítani, a 2019-ben megszerzett pontokat nem csak az elmaradt tornák esetében görgették tovább. Az augusztus után rendezett versenyek esetében minden teniszező a 2019-es és 2020-as eredménye közül a jobbat vették figyelembe a rangsor összeállításánál, azaz a pontok alapján nem csak a 2020-as győztes Thiem, hanem a 2019-es bajnok Nadal is győzelmet véd majd az idei US Openen.

Dominic Thiem a US Open trófeájával Fotó: Danielle Parhizkaran / USA TODAY Sports

Tavaly októberben az ATP megerősítette, hogy 104 hetes lesz a világranglista, majd márciusban eldőlt, hogy még idén sem feltétlenül esnek ki a 2019-es eredmények. Viszont a két évvel ezelőtti Indian Wells-i mesterverseny pontszámai a legfrissebb rangsorban már felezve szerepelnek, azaz Roger Federer az akkori trófeáért ezer helyett immár csak ötszáz ponttal rendelkezik. Így szépen lassan csökkenni fog a kétéves eredmények jelentősége, a jelenlegi tervezet alapján pedig 2022 augusztusában áll vissza a rangsor a klasszikus 52 hetesre.

Fontos változás 2020-hoz képest, hogy az évzáró világbajnokság nyolcfős mezőnyét nem a hivatalos világranglista, hanem kizárólag a 2021-ben szerzett pontok alapján állapítják meg. Tavaly Federer ötödik helyével részt vehetett volna a londoni vb-n, noha térdsérülése miatt az Australian Open után már nem lépett pályára az évben, és végül nem vállalta a szereplést az évzáró viadalon sem. Ahogy az alábbi rangsorból is látható, az idei teljesítmények alapján Fucsovics Márton világbajnoki részvételt érő helyen áll, igaz, még nagyon hosszú a szezon.

A Race to Turin Rangsor állása (2021. március 15.)

1. Novak Djokovics (szerb) 2140 pont

2. Danyiil Medvegyev (orosz) 1950

3. Andrej Rubljov (orosz) 1260

4. Sztefanosz Cicipasz (görög) 1060

5. Aszlan Karacev (orosz) 765

6. Matteo Berrettini (olasz) 495

7. Fucsovics Márton (magyar) 465

8. Diego Schwartzman (argentin) 460

9. Alexander Bublik (kazah) 430

10. Alexander Zverev (német) 425

Kritikus hangok

A 2019-es pontok jelentőségének csökkentése talán szép lassan eloszlatja majd a kritikákat, amelyekből az elmúlt héten sem volt hiány.

– Én vagyok Roger Federer legnagyobb rajongója, de egy évet kihagyott, és mégis előttem áll a sorban. Én közben döntős voltam egy Grand Slamen és egy 1000-es tornán. Ez a rendszer egyszerűen katasztrofális – fogalmazott a német Zverev, aki a héten még versenyben van Acapulcóban, de a tornagyőzelem sem lenne elég számára, hogy a hetedik helyről a svájcit megelőzve a hatodikra kapaszkodjon fel.

– Egyetértek Saschával, a ranglista túlságosan stagnál, nem valódi erőrangsor, egyáltalán nem tükrözi azt a sorrendet, ami az utóbbi hónapokban mutatott teljesítmény alapján kialakult a fejemben – fogalmazott a korábbi női világelső, ma már televíziós szakértőként dolgozó Martina Navratilova.

Az elmúlt hetekben Fucsovics Márton nemezisévé váló Andrej Rubljov kissé burkoltabban, de azért világosan fogalmazott.

– Azt gondolom, normális rendszerben már negyedik lennék. Mit gondolnak, a nyolcadik vagy a negyedik hely jobb nekem? A jelenlegi rendszerben sokkal nehezebb felkapaszkodnom a negyedik helyre.

Fucsovicsot a rotterdami döntőben is Rubljov győzte le Fotó: Peter Dejong / MTI/AP

Rubljov egyébként – nem feltétlenül tudatosan – szerénykedett, ahogy azt az alábbi, az újraindulás óta játszott tornák figyelembe vételével készült lista mutatja.

Nem hivatalos, 52 hetes rangSor (2021. március 15.)

1. (1.) Novak Djokovics (szerb) 5830 pont

2. (2.) Danyiil Medvegyev (orosz) 5495

3. (8.) Andrej Rubljov (orosz) 3825

4. (4.) Dominic Thiem (osztrák) 3535

5. (3.) Rafael Nadal (spanyol) 3300

6. (7.) Alexander Zverev (német) 3115

7. (5.) Sztefanosz Cicipasz (görög) 2795

8. (9.) Diego Schwartzman (argentin) 2210

9. (19.) Milos Raonic (kanadai) 1505

10. (15.) Pablo Carreño Busta (spanyol) 1500

(Zárójelben a hivatalos ranglistás pozíció. Fucsovics Mártonnak (44.) ezt a rangsort figyelembe véve már meglenne a célként kitűzött top 30.)

Az igazi probléma

A 104 hetes ranglista fő nyertesei közé tartozik a sportág legendája, Roger Federer, valamint a két Grand Slam-trófeát védő Oszaka Naomit még mindig simán megelőző női világelső, Ashleigh Barty. Kettejük között nagy különbség, hogy az ausztrál valóban a koronavírustól való félelem miatt maradt távol a számára külföldi tornáktól az utóbbi egy évben, a svájci legenda viszont térdsérülését kúrálta.

S bár Zverev kritikájában is személyesen Federer került elő, nem miatta szorulna a fokozatosnál talán gyorsabb javításra a rendszer. Elvégre a hosszú sérülés után visszatérők számára egyébként is adott a védett ranglista lehetősége, ráadásul aligha akad a világon olyan tenisztorna, amely ne adna szükség esetén szabadkártyát a svájcinak. Federernek nem az indulási lehetőség, hanem a kiemelés miatt származik kisebb előnye az aktuális pontrendszerből. De éppen Zverev nagyon jól tudja, hogy ez a többi éljátékos számára is előny, hiszen az augusztusi újrainduláskor első meccsén, a Cincinnatiből New Yorkba áthelyezett torna ötödik kiemeltjeként kikapott a hasonló ranglistás anomáliák által nem segített, ezért kiemelés nélkül induló Andy Murray-től.

Az igazi problémát a francia Benoît Paire testesíti meg, aki még mindig 31. a világranglistán, pedig az augusztusi újraindulás óta 2 győzelmet és 13 vereséget hozott össze. Paire arra panaszkodott, hogy közönség nélkül nincs motivációja. Nos, Acapulcóban lehettek nézők a lelátón, akik annak rendje és módja szerint ki is fütyülték a botrányos hozzáállással játszó franciát.

– Csak az érdekel, hogy minél hamarabb kikerüljek a buborékokból. Most kikaptam Acapulcóban, de jobb is, mert így pár napot élvezhetem az életet Miamiban a következő verseny előtt. Jelenleg nem a tenisz az elsődleges az életemben. Ha valaki megnyer egy 250-es ATP-tornát, harmincezer dollárt kap. Én már edző nélkül utazom, az első fordulókban erőnyerő vagyok, aztán kikapok, felveszek tízezer dollárt, és továbbállok. Akkor miért kellene megszakadnom? – idézte az MTI a franciát. Legalább őszinte...