Szerb teniszező, 1987. május 22-én született.
A sportág modernkori történetének egyik, ha nem a legnagyobb alakja, a „nagy trióból” Roger
Federer és Rafael Nadal visszavonulása után ő maradt utolsó mohikánként a mezőnyben.
2003. januárjában, 15 évesen játszotta le az első profi mérkőzését egy Futures-tornán, a következő
évben aztán az első ATP Challenger-tornagyőzelem is összejött számára, éppen Budapesten, a Római
Teniszakadémián. 2006-ban már bekerült a legjobb húsz közé a világranglistán, miután megszerezte
az első ATP-tornagyőzelmeit (Amersfoort, Metz). És aztán jöttek szépen az újabb és újabb
mérföldkövek: 2007-ben jutott először fináléba Grand Slam-tornán (Federer győzte le a US Openen),
majd 2008 januárjában, 19 évesen behúzta az első GS-t is, a számára talán legkedvesebb versenyt, az
Australian Opent nyerte meg, igaz, ezek után kissé lelassult, három év elteltével diadalmaskodott újra
GS-tornán – „természetesen” ismét Melbourne-ben.
Időközben aztán minden GS-helyszínről lett trófeája, és 2025-re 24 Grand Slam-győzelemmel fordult,
ezzel rekorder (Federer hússzal, Nadal 22-vel zárt). Ebből tízet hozott össze az Australian Openen,
hetet Wimbledonban, négyet a US Openen, hármat pedig a párizsi Roland Garroson ért el. Hétszeres
ATP-világbajnok. Másban is csúcstartó, 2025 februárjának közepén 428 olyan hétnél tartott, amelyet
a világranglista élén töltött el – érdekességképp jegyezzük meg, hogy Federer 310-zel második ezen a
listán, Nadal pedig 209-cel csak a hatodik Pete Sampras, Ivan Lendl és Jimmy Connors mögött.
Pályafutása vége felé közeledve, 2024-ben Djokovics olyan sikert ért el, amelynek talán a
teniszvilágban is egyre nagyobb a respektje: olimpiai bajnok lett Párizsban az egyes versenyszámban.