Korona volt a terve a királyszámban

Noha a versenyprogramot záró királyszám, a férfi puskások – magyar éremeséllyel is kecsegtető – 50 méteres összetett versenyszáma még előttünk állna, július utolsó napjára az érmek többségét már kiosztották volna sportlövészetben Tokióban. A sportág nemzetközi vezetőinek presztízskérdés, hogy az aktuális játékok első aranya sportlövő nyakába kerüljön, ezért 2008 óta igyekeznek úgy összeállítani a programot, hogy a nyitónapon kora reggel már döntőt lőjenek a női puskások, így nyerhetik meg ugyanis a különversenyt az országúti kerékpárosokkal szemben, akik ugyancsak az elsőre hajtanak.

Péni István szerint a külső körülmények kizárása a legnehezebb feladat a sportlövészetben Fotó: Nemzeti Sport/Tumbász Hédi

Ugyan lett volna és jövőre még lesz is lehetőség további indulói jogosultságokat elnyerni, Magyarország jelen állás szerint négy kvótával vágott volna neki a játékoknak: férfi puskában Péni István és Sidi Péter, női puskában Mészáros Eszter, míg női pisztolyban Major Veronika szerzett indulói helyet. Jóllehet a jelenlegi kontingens éppen fele a 2016-os riói sportági csapatnak, bizakodóan várhattuk volna a rajtot, hiszen a hatodik olimpiájára készülő 41 éves világ- és Európa-bajnok Sidi kezében éppúgy benne van az újabb ötkarikás döntő, mint az időközben felnőttklasszissá érő Péni Istvánéban és Major Veronikáéban.

– A sportlövészetben eredményeket biztosra venni nem lehet, de talán kijelenthető, hogy Sidi Péter újra ott lett volna a döntőben légpuskában. A februári wroclawi kvalifikációs Európa-bajnokságon fantasztikusan versenyzett, az alapversenyben saját világcsúcsát megközelítve nyert kvótát és jutott a fináléba – kezdte Győrik Csaba szövetségi kapitány. – Péni István ugyanitt megnyerte első Eb-érmeit olimpiai számokban, az elmúlt év menetelése alapján elmondható: bármikor, bármilyen versenyt meg tud nyerni, legyen szó légpuskáról vagy az összetett számról.

A villámkarriert befutó, a női pisztolyosok legszűkebb elitjéhez tartozó Major Veronikát is a tokiói éremesélyesek közé sorolhatjuk. Győrik Csaba versenyzője mentálisan rendkívül erős, a legkiélezettebb pillanatokban is hideg fejjel és biztos kézzel lő. – Ha tudja hozni, amire képes, helye van az olimpiai fináléban, ráadásul nagyon erős döntőlövő, amit az is bizonyít, hogy az ő neve áll a sportpisztolyos szám döntős világcsúcsa mellett. Mostanában kegyetlenül jól lő – jegyezte meg a kapitány.

Huszonnégy éves puskásunk jövőre az olimpiai aranyat veszi célba
Fotó: Nemzeti Sport/Tumbász Hédi

A nemzetközi mezőnyről szólva a kapitány kiemelte, alapvető változás, hogy a nemek közti egyenlőség jegyé­ben elnyerhető kvótaszámok miatt több női versenyző lép lőállásba Tokióban, mint Rióban, ugyanakkor a férfi indulók száma kisebb, ezáltal Péniéknek a korábbinál sűrűbb mezőnyben kell felvenniük a harcot.

Péni Istvántól megkérdeztük, miként viseli, hogy még egy évet várnia kell arra, hogy lőállásba lépjen Tokió­ban. – A riói olimpia zárónapja óta készülök a tokiói játékokra, nem oszt, nem szoroz az egyéves halasztás, amire úgy tekintek, kaptunk ajándékba még egy évet, hogy jobbak legyünk. A motivációmból nem veszítettem, a munkamorálom sem lett rosszabb, nem azért megyek le naponta a lőtérre, mert olimpiára készülök, hanem azért, mert szeretek oda járni, és tízeseket lőni. Az egyetlen nehézség, hogy még mindig nem tudjuk, mikor lesz a következő versenyünk – válaszolta. – Nagyon sok mindenben változtam a riói húszéves Péni Istvánhoz képest. Sokkal tudatosabban készülök, ami a versenyzésemen is meglátszik. Négy éve a legfiatalabb versenyzők egyike voltam, mostanra jóval érettebb lettem; összeszedettebben, koncentráltabban és nyugodtabban fogok tudni versenyezni.

Péni Istvánhoz hasonlóan a pisztolyos Major Veronika idei formaidőzítése is kiválóan sikerült, a futócéllövészetben Európa-bajnok, sportpisztollyal Eb-ezüstérmes keszthelyi sportoló sorra lövi az edzéseken a világcsúcsnál magasabb eredményeket. – Nagyon sajnálom, hogy nem idén versenyzünk Tokió­ban. Szinte minden órában eszembe jut az olimpia. Testben és lélekben is felkészültem az idei versenyre, és úgy vélem, megálltam volna a helyem, de bízom benne, hogy jövőre is hason­lóan jó formában várom majd a rajtot – mondta Major Veronika.