Véletlen nem lehet, ez már konjunktúra

Egy-egy kiugró utánpótlás-eredmény után a közönség hajlamos előre szaladni az időben, és az olimpiai dobogó tetején látni a mindenkori magyar csapatot. A fellángoló érzelmek táptalaja néhány világversenyen megszerzett érem, amit sokszor kijózanodás követ: az ifista játékosok könnyűnek találtatnak, és nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket a felnőttmezőnyben. Remek ellenpélda lehet az utóbbi két évben sikert sikerre halmozó női kézilabdaszakág: tavaly junior vb-t, serdülő Eb-t nyert, megspékelve egy ifjúsági vb-n elért ezüstéremmel. Idén a junior Eb és a múlt hét végén véget ért U17-es Eb is magyar győzelemmel zárult. Juhász István, a kézilabda-szövetség kiemelt utánpótlás-vezetője segített megfejteni a sikerek titkát.

A szlovéniai U17-es Európa-bajnokságon is a mi lányainkat koronázták meg Forrás: EHF

Juhász Istvánnak meghatározó élménye lehet a tehetségek felnevelése, ma már szövetségi szinten felügyeli az utánpótlás-korosztályoknál folyó szakmai munkát. A Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) kötelékében dolgozó szakember a 2005-ös junior világbajnokságon az 1984-es korosztályú férficsapat edzői stábjának tagjaként nyert bronzérmet. A Császár Gábor, Mikler Roland, Nagy Kornél, Zubai Szabolcs, Gulyás Péter, Schuch Timuzsin és Putics Barna nevével fémjelzett generációból többen is eljutottak a felnőttválogatottságig, sőt Mik­ler, Császár, Gulyás, Putics és Schuch tagja volt a 2012-es londoni olimpián negyedik helyezett csapatnak.

– Hatalmas lökést adott a válogatottnak, hogy a kulcsjátékosok többsége kezdő volt a Dunaferrben, minőségi mérkőzéseken szerepelhetett, így könnyedén megállta a helyét a nemzetközi mezőnyben – idézte fel a régi emlékeket az egri Esterházy Károly Egyetem docense.

Ennél, mármint az olimpiai negyedik helynél is merészebb álmaink lehetnek a női csapataink eredményeinek ismeretében. Tavaly és idén is letarolták a mezőnyt a mieink, a teljesség kedvéért: 2018 nyarán junior vb-t és serdülő Eb-t nyertek a lányok, idén az U17-es Eb és a junior Eb is magyar győzelemmel zárult. Az MKSZ 2016-ban kezdte meg a központi kiválasztást, azóta évente 600 gyerek szakmai és sportdiagnosztikai felmérését végzik el. A 2002–2003-as volt az első korosztály, a tavalyi és az idei eredménysor igazolja a döntés helyességét.

A szlovéniai U17-es Európa-bajnokságon is a mi lányainkat koronázták meg
Fotó: EHF

– Nincs nálam a bölcsek köve, így arra sem adhatok egyértelmű választ, hogy miért pont most jöttek az eredmények. Több tényezőt említhetek, például a szövetség és a klubok hatékony együttműködését, a fiatal játékosok megfelelő minőségű mérkőzésterhelését, a férfi és női szakág, valamint a két nem érése közötti különbséget – magyarázta az utánpótlás-vezető szakember.

Kezdjük az utóbbival: a férfiaknál már utánpótlásszinten is sokkal nagyobb a konkurencia, a nőknél nem fordulhatna elő, hogy Egyiptom vagy Portugália legyőzze a magyar válogatottat. A női játékos már tizennyolc éves korában kész versenyző, érett típus, és itthon, a világ legmagasabb színvonalú bajnokságában tud fejlődni. Kácsor Gréta és Kuczora Csenge, a juniorválogatott meghatározó játékosai alapemberek a Vác együttesében, amelyik az előző szezonban legyőzte a „nemzetközivé lett” Siófokot. A játékosok fiatalon minőségi meccsterhelést kapnak, rengeteget fejlődhetnek a felnőttmezőnyben, ráadásul az egyik élklub, a Ferencváros hatalmas szívességet tesz a felnőttválogatottnak azzal, hogy fontos BL-meccseken játszatja a fiatalokat, többek között az egyik legnagyobb tehetségnek tartott Háfra Noémit.

A tehetség utat tör magának, a tavalyi junior vb-t nyert csapat tagjai közül öten már tagjai a felnőttválogatott keretének. Minden abba az irányba mutat, amit Pálinger Katalin alelnök jósolt: 2024-ben lesz éremesélyes csapatunk az olimpián. Juhász még nem tekint ennyire előre, véleménye szerint akkor teljesülhet a jóslat, ha a fiatalok minőségi mérkőzéseken edződhetnek a nemzetközi színtéren.

A lányok jó úton haladnak.