A város filmforgatás miatt lezárva: a filmalap dönti el, ki hol forgathat

Az önkormányzatok jól járnak, a lakosoknak a bosszankodás jut.

Persze, ahogy említettük, a kellemetlenségeket nem ingyen viseljük. A produkciónak a megfelelő díjszabás szerint fizetnie kell a területért. Az aktuális árlista szerint, ha világörökségi helyszínen forgatnak, egy négyzetméter 2084 forintba kerül. A világörökségi területen kívül mindez jóval olcsóbb: egy négyzetméternyi forgatási helyszín 833 forintot ér, a turisztikailag nem kiemelt fővárosi közterületekért pedig csupán 312 forintot kell letenniük az asztalra.

Szemléletesebb, ha egy valódi példán mutatjuk be a közterületbérlés költségeit. Mint a filmalaptól megtudtuk, május 6-án, szombaton a Lánchídtól az Alagútig terjedő területet a Golden Job munkacímen futó hongkongi film felvétele miatt zárták le. A Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint a lezárásért az Angel Film Produkciós Kft. bruttó 13,5 millió forintot fizetett a fővárosi önkormányzatnak.

A közterület-használati díjat a kerületek tehetik zsebre, így érthető módon kevés akadályt gördítenek a produkciók elé. 2016-ban a főváros a tulajdonában álló közterületeken folytatott filmfelvételekért összesen több mint 156 millió forintot kapott. A nagy produkciók számára hatalmas könnyebbséget jelent a központosított és könnyített közterületbérlés. Az MNF tájékoztatása szerint Budapest London után a második legvonzóbb európai forgatási helyszín. A kormány 2014-ben 25 százalékosra növelte a filmesek adókedvezményét, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar film az európai élmezőnybe tornázta fel magát. A nagy produkciók jelentős bevételt hoznak, egyes becslések szerint idén akár 100 milliárd forintot is elkölthetnek a Magyarországon dolgozó stábok, az MNF által közzétett felmérés szerint az elmúlt 16 évben hússzorosára nőtt a hazai filmipar bevétele. Kérdés ugyanakkor, hogy ki profitál valójában az egyre nagyobbra hízó ágazatból.

A filmtörvény módosításával 33 milliárdosra hizlalt letéti számla esetében többen megkérdőjelezik az átláthatóságot. A számla lényege, hogy a magyar vállalkozások társasági adójuk (tao) egy részét, a sport és előadó-művészet mellett, filmes produkcióknak is felajánlhatják. A Magyarországon forgató külföldi produkciók ezekből a felajánlásokból összegyűlt pénzből hívhatják le a 25 százalékos gyártási támogatást. Korábban a támogatások borsos jutalékkal dolgozó közvetítőkön keresztül jutottak el a produkciókhoz, az MNF ezért döntött úgy, hogy saját kezébe veszi a dolgot, ám ez eleinte nem volt zökkenőmentes. Az államnak többször kellett súlyos milliárdokkal feltöltenie a számlát, amelyre nem érkezett elegendő pénz, hogy kifizessék a stábokat.

Az MNF ugyanakkor azt közölte lapunkkal, hogy a letéti számla teljesen átlátható, a rajtuk lévő összeggel nem ők gazdálkodnak, csupán kezelői szerepet töltenek be. Ettől függetlenül a törvény parlamenti vitáján a filmalappal kapcsolatban többen monopolizált pénzszivattyúról, vagy épp a telhetetlen „Vajna-gömböcről” beszéltek.

Nem segít a helyzeten az MNF kommunikációja sem. Az Országgyűlés kulturális bizottsága például több mint másfél éve várja, hogy Andy Vajna beszámoljon a filmalap működéséről, ám ő ezt egyéb elfoglaltságaira hivatkozva rendre elmulasztotta. Idén úgy tűnt, Havas Ágnes, az MNF vezérigazgatója kötélnek áll, ám fél nappal a meghallgatás előtt visszautasította a meghívást. Mint írta, „a filmalap rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt, tevékenysége átlátható, a magyar filmipar fejlesztésével kapcsolatos tervei nyilvánosak.”

A hollywoodi sztárok is Magyar Nemzetet olvasnak

A Vajna-rendszer indulása óta Budapest a hollywoodi produkciók második otthona lett. A 2011-es A rítus című horror-thriller Anthony Hopkins főszereplésével készült, és nem elég, hogy a jelenetek egy részét nálunk vették fel, de még az egyik szereplőt is elnevezték Istvánnak. A szintén abban az évben, John Le Carré regényéből készített Suszter, szabó, baka, kém le sem tagadhatná Budapestet, hiszen több kulcsjelenetben is felbukkannak fővárosi helyszínek, többek között a Párizsi udvar. Két évvel később Bruce Willis is nálunk mentette meg a világot a Die Hard ötödik részében. A forgatás során a filmesek egy teljes belvárosi bérházat elfoglaltak, de a lakóknak sem kellett szomorkodniuk, hiszen mindannyiukat átköltöztették egy luxusszállodába. 2014 telén a Korda stúdióban kezdték el forgatni a Mentőexpedíció című filmet Matt Damon főszereplésével. A következő nyáron Tom Hanks Budapesten bújt ismét a Dan Brown-regények főhőse, Langdon professzor bőrébe. Az Inferno fináléjában Hankset egy magyar színész, Nagypál Gábor igyekezett vízbe fojtani. A nálunk forgatott filmek közül a legnagyobb feltűnést eddig alighanem Ridley Scott szuperprodukciója, a Szárnyas fejvadász második része keltette. A két főszereplő, Harrison Ford és Ryan Gosling hónapokon át mindennapos látvány volt Budapest utcáin. Gosling ittléte alatt ráadásul még a Magyar Nemzetet is világhírűvé tette, hiszen a GQ magazin fotósorozatán a színész a reggelije mellé lapunkat olvasta.