Tízezrek életét könnyíti meg a magyar találmány

A fejmozgás érzékelésével segíti a mozgásképtelenek kommunikációját és közlekedését Juhász Márton találmánya.

A NASA szilícium-völgyi kutatóbázisán található Singularity University (SU) második alkalommal hozza Budapestre Global Impact Competition nevű régiós innovációs versenyét. Az 50 ezer amerikai dollár összdíjazású versenyre olyan projektekkel lehetett pályázni, amelyek három éven belül legalább egymillió ember életét, életminőségét javítják a régióban. A nyertesek lehetőséget kapnak, hogy az SU nyári kurzusán kidolgozzák projektjüket, vagy akár egészen más, hasonlóan innovatív projektbe kezdjenek bele.

„Egy ideig a Lövőház utcában laktam, ahol mindennap rengeteg olyan kerekesszékes emberrel találkoztam, aki nyaktól lefelé le volt bénulva – az utcában található a központ, ahol élnek és ahol ápolják őket. Gondolkodásra késztetett, hogy nincs számukra megfelelő megoldás a székek irányítására: némelyikük az állával vagy a szájával kezeli a joystickot. Mások a fejükre rögzített pálcával mutatnak egy kinyomtatott ABC betűire a kommunikáció egyetlen lehetséges formájaként” – mondta el találmánya keletkezésének hátteréről Juhász Márton, az idei verseny magyar döntőse. Találmánya, a GyroSet, amellyel a legjobbak közé került, a fejmozgás érzékelésével segíti a mozgásképtelenek kommunikációját és közlekedését.

Márton arról is beszámolt, hogy a mozgássérült emberek rehabilitációs központja, a Merek az első pillanattól kezdve támogatja a kezdeményezést, ennek jegyében egy kerekesszéket is rendelkezésére bocsátottak a fejlesztéshez, hogy a verseny döntőjére már működő prototípussal érkezhessen. „A piacon található fejegerek tb-támogatás nélkül nagyon drágák, több százezer forintos tételt jelentenek, a GyroSet viszont olyan eszköz, amely mindenki számára megfizethető, néhány tízezer forintos beruházást jelent – fogalmazott a projekt jelentőségéről. – Szeretném szorosabbra fűzni a kapcsolatot a rehabilitációs központtal, mivel más alkalmazási lehetőségek is rejlenek az eszközben.”

A kutató abban is bízik, hogy a pénteki verseny révén kapcsolatba kerülhet olyan amerikai kockázatitőke-befektetőkkel, akik elősegítik a tömeggyártást. „Tisztelem a pályázókat, nagyon komoly munkát és kutatást végeztek, világszintű társadalmi problémákra világítanak rá és kínálnak valós megoldást projektjeikkel. Remélem, hogy a kerekesszékesek témája másoknak is fontos lesz, és lehetőségem nyílik arra, hogy ezzel segítsem a mozgássérültek életét. A jövőben szeretnék más termékeket is piacra vinni, jelenleg egy olyan cégen dolgozom, amely innovatív gyógyászati segédeszközöket tervez. Eljött az ideje, hogy friss ötletekkel, a meglévő technológiákra alapozva, versenyképes árakkal demokratizáljuk az iparágat” – ismertette jövőbeni terveit Márton.

„A GE Healthcare magyarországi technológiai csapata hazánk egyik legproduktívabb innovációs központjává vált az utóbbi években – mondta el portálunknak Reich Lajos, a társaság technológiaigazgatója, aki maga is részt vett az SU egyik képzésén. – Szoftvereink szerte a világon segítik az orvosokat, hogy gyorsabban és pontosabban diagnosztizálhassák a betegeket.” Az igazgató példaként említette, hogy a legizgalmasabb fejlesztéseket a ct, mr-, pet- és ultrahangfelvételek elemzése, valamint az érsebészeti röntgenberendezések valós idejű képfeldogozása területén sikerült elérni.

Reich a pénteki verseny jelentőségéről úgy vélekedett, hogy hosszú távon sikeres működésükhöz elengedhetetlen, hogy virágzó innovatív környezet jöjjön létre a régióban. „Egy megerősödő startup-világ nemcsak újabb ötleteket generál, hanem bennünket is folyamatos megújulásra késztet – fogalmazott. – Ugyanakkor a mi jelenlétünk is hasznos a magyar startupok számára, hiszen az iparági tapasztalatunkra és jelenlétünkre támaszkodva könnyebben tudunk nemzetközi sikerre vinni egy jó ötletet.”

Az igazgató elmondta, hogy a GE Healthcare évente több mint egymilliárd dollárt költ kutatás-fejlesztésre, amelynek egy jelentős része szoftverfejlesztés. „Magyarországon kifejezetten erre építjük a kompetenciánkat. Az évente itt befektetett 13 millió dollárnyi kutatás-fejlesztési munka évente több mint 300 millió dollár értéket termet az egészségügyi szakemberek számára szerte a világon. Ma már a GE Healthcare minden negyedik képfeldolgozó szoftvere hazánkban készül. Két évvel ezelőtt az Amerikai Kereskedelmi Kamara több más innovációs szakemberének közreműködésével olyan javaslatcsomagot tettünk le a kormány asztalára, amelyek megvalósítása hitünk szerint rövid idő alatt megduplázná a hazai innováció teljesítményét” – hangsúlyozta a szakértő.

Reich Lajos elmondta, hogy kiválóan tudtak együtt dolgozni a nemzetgazdasági minisztérium munkatársaival, és javaslataik 60 százaléka megvalósult. Sajnálja, hogy az adminisztrációcsökkentésből semmi nem realizálódott, de úgy véli, a jövőben ez is változhat. „A magyar innováció alapvetően jó irányba indult el, és külön öröm volt számomra, hogy részt vehettem a magyar innovációs stratégia megalkotásában.” Az igazgató szerint a magyar természettudományos képzés minősége mind a mai napig jó, amivel igazán baj van: a mennyiség. Kevés az elérhető szakemberek száma, az utánpótlás biztosítása sok esetben nagyon nehezen megoldható – jelentette ki. Ez nemcsak hazai, hanem európai probléma.

A GE munkatársa komoly sikernek tartja, hogy a kormány jóval nagyobb hangsúlyt helyez a természettudományos, mérnöki és matematikai felsőfokú képzés fejlesztésére, amit ők is javasoltak. Ugyanakkor már az általános és a középiskolai képzésben sokkal komolyabban kellene ezzel foglalkozni, mert ma erről a területről sok jót nem lehet elmondani – hangsúlyozta. „Tavaly októberben volt alkalmam egy hetet eltölteni a Szílicium-völgyben, a Singularity Universityn – ismertette Reich Lajos. – Már maguk az osztálytársaim is nagyon érdekes kompániát alkottak, ott volt a NASA technológiai igazgatója, de volt köztük orosz milliomos, kanadai ingatlanmágnás és egy ausztrál aranybánya tulajdonosa is. Ők mind azért jöttek el, hogy lássák, mit hoz a jövő, milyen technológiai innovációk várhatók nemsokára, amelyekre már most érdemes odafigyelni.” Elmondása szerint érdekes módon a legnagyobb hatást egy olyan személy tette rá, aki már kétszer csődbe ment, és mindenét föltette arra, hogy részt vegyen a képzésben, mindenét kockáztatta abban a hitben, hogy harmadjára sikerülni fog. Az egy hét alatt pedig olyan ötlete támadt, amelyre a résztvevők között rögtön befektetőt is talált. Vannak tehát az életben olyan helyzetek, amikor igenis kockáztatni kell, és „az ő példája is csak azt bizonyítja, hogy megéri”.

2012 novemberében portálunk annak a véleményének adott hangot, hogy az innovációs stratégia csak akkor lehet sikeres, ha a kormány nem kívánja a következő évekre megkötni a gazdasági szereplők kezét, hogy a k+f területén mely szektorokat kívánja támogatni. Az addigi nyilatkozatok szerencsére pontosan ebbe az irányba mutattak, mivel Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára is kijelentette: „Az államnak nem szabad az adófizetők pénzéből fogadást tenni a jövőre”. Ezt támasztja alá, hogy a 2010 óta megjelenő kormányzati stratégiákban a mezőgazdaságtól a Széll Kálmán-tervig említést kap az innováció, és az eddigi számok azt mutatják, hogy ez már nem csak üres szólam.

Március 21-én adták át a 2012. évi Magyar Innovációs Nagydíj elismeréseket a parlamentben. Az ünnepségen Cséfalvay Zoltán rámutatott arra, hogy a versenyképesség egyik legfontosabb eszköze a kutatás-fejlesztés-innováció, amely a válságból kivezető utat is jelentheti. Magyarország a globális versenyben sikeres a kutatás-fejlesztés-innovációban, a magyar export 20 százaléka magas hozzáadott értékű termék, és ez az arány térségi összehasonlításban a legmagasabb – tette hozzá.