A dohányfüstből kiváló vegyületek gyakorlatilag minden felületen megtapadnak, de főként a textíliákon maradnak vissza. Az emberek szervezetébe elsősorban belélegzés, lenyelés vagy bőrrel való érintkezés útján kerülhetnek be ezek a mérgező anyagok.
A Kaliforniai Egyetem Laurence Berkeley Nemzeti Laboratóriumának szakemberei által készített tanulmány szerint a dohányfüstből származó lerakodás súlyosan károsíthatja az emberi DNS-t, és idővel még ártalmasabbá válhat – adta hírül a The Daily Mail című brit lap. A szakemberek szerint a dohányfüstmaradvány különösen veszélyes lehet a kisgyerekekre, hiszen ők előszeretettel kúsznak-másznak a padlón, vagy esznek kézzel anélkül, hogy előtte megmosták volna, ezáltal bejuttatva szervezetükbe a mérgező anyagokat.
A bejáratok előtti dohányzás következményeként valójában megnövekedett a szórakozóhelyeken a nikotinkoncentráció. Egy jelentés szerint az Egyesült Királyságban a rákos betegek száma 2020-ra várhatóan eléri a lakosság mintegy felét.
A dohányzó alkalmazottak évi közel hatezer dollárral többe kerülnek az amerikai munkáltatóknak, mint a nemdohányzó munkavállalók. Jelenleg minden harmadik óvodás (!) passzív dohányos, aminek visszaszorításában a cigarettásdobozok feliratai sem segítenek.
Jó irányba indult el a kormány a dohányzás visszaszorítása érdekében tett intézkedésekkel, mivel csak 2010-ben 80 milliárdos veszteséget okoztak Magyarországnak a dohányzással kapcsolatos kiadások. A hazai erőfeszítéseket – Orbán Viktor miniszterelnök kitüntetésével – a WHO is elismerte.
„Ez a legelső tanulmány, amely kimutatta, hogy a dohányfüstmaradvány mutációt előidéző hatással bír. A füstből kiváló és lerakódó vegyületek egy része a leginkább rákkeltő anyagok közé tartozik és, ha ezek például ruhákon vagy szőnyegeken tapadnak meg, akkor különösen nagy a veszély a legkisebbekre nézve” – húzta alá Lara Gundel, a tanulmány társszerzője.
A kutatók egy sor különböző teszt segítségével próbálták kideríteni, hogy a dohyánfüstből visszamaradó vegyületek valóban hosszan tartó DNS-károsodáshoz és génmutációhoz vezetnek-e. A kutatók szerint az ilyen típusú lerakódások rendkívül alattomosak, mivel nagyon nehéz megszabadulni tőlük. Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a dohányfüstmaradványok még a dohányzók kiköltözése után több mint két hónappal is kimutathatók voltak a lakásban lévő porban és különböző felületeken.
A hagyományos tisztítási módszerek – például a porszívózás, a felmosás és a szellőztetés – bizonyítottan nem csökkentik a méreganyagok jelenlétét. A szakemberek javaslata szerint a legjobb megoldás a textíliák átcserélése és a falak újrafestése. Az eredményeket a Journal Mutagenesis című folyóiratban közölték.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!