Még sok ilyen árvíz jöhet

A globális felmelegedéssel egyre gyakoribbak lehetnek a Duna mostani áradásához hasonló árvizek – állítja egy tanulmányában az Európai Környezetvédelmi Ügynökség.

„Valószínű, hogy a hőmérséklet emelkedése erősíteni fogja a hidraulikus ciklust, és ez jelentősebb és gyakoribb áradásokat fog előidézni több európai régióban” – olvasható a jelentésben. Hasonló véleményt fogalmazott meg az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) 2012 márciusában kiadott jelentésében: „A jelek arra utalnak, hogy az éghajlatváltozás bizonyos szélsőséges epizódokban változásokat eredményezett az elmúlt ötven évben, és a digitális modellek a következő évtizedekben további erősödést jeleznek előre.”

Az MNO percről percre frissülő tudósítását az árvízi helyzetről itt követheti.

Hans Bruyninckx, az EEA igazgatója szerint az éghajlatváltozás egyre fontosabb tényező, ugyanakkor az áradások kockázata azon is múlik, hol és hogyan élünk. A meteorológiai jelenségek által okozott károk növekedése ezért elsősorban a modern agrárgazdálkodással (például az erdőirtással), a lakosság növekedésével és a hullámterek (vagyis a folyónak a két oldali árvízvédelmi töltések közé eső részének) beépítésével magyarázható – hívta fel a figyelmet az EEA.

Hervé Douville, a francia meteorológiai intézet, a Météo-France kutatója szerint az árvizeket meg kell különböztetni az erős esőzésektől. „Az árvizek alakulása sok mindenen múlik, például a mezőgazdaságon, az erdőirtáson vagy az urbanizáción, és ezért ugyanakkora csapadékmennyiség mellett lehet, hogy nagyobb lesz az áradás” – hangsúlyozta a szakember.

Súlyos árvízhelyzet alakult ki június elején Európa középső részén, árad a Duna, az Elba, az Inn és több más folyó.

Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát Németország déli és délkeleti részén a hetek óta tartó esős időjárás következtében keletkezett árvíz miatt, a legsúlyosabb helyzet hétfőn Passauban alakult ki, ahol a város központját az épületek első emeletéig ellepte a víz.

Hazánkban példaértékű összefogással készül fel a lakosság és a kormány az eddigi legnagyobb árvízre. Orbán Viktor miniszterelnök a héten Komáromnál személyesen irányította a védelmi munkálatokat.

A csapadékot illetően az éghajlatkutató szerint „nagyon kevés adat áll rendelkezésre az éghajlatváltozásnak az események időtartamára gyakorolt hatásáról”, amely szintén egy árvízi tényező. Ugyanakkor egyre több a bizonyíték arra, hogy az esőzések intenzitásának erősödése a klímaváltozásnak köszönhető.

Hervé Douville szerint az embernek az éghajlatra gyakorolt hatása növeli az árvízveszélyt nagyon sok régióban, és ez nincs összefüggésben a csapadék átlagos változásaival. A szakértő nyugtalanítónak látja ezt a jelenséget. Ez azt jelenti, hogy miközben a lehullott csapadék átlagmennyisége egyik évről a másikra nem változik, előfordulhat, hogy az adott vízmennyiség rövidebb idő alatt esik le és nagyobb károkat okoz.

Ennek a jelenségnek Európában ellentmondásos következményei is lehetnek. Éves átlagban a csapadékmennyiség növekszik Európa északi részén és csökken délen, de ennek ellenére nem biztos, hogy Dél-Európában nem növekszik az árvizek gyakorisága – hangsúlyozta a francia kutató.

Tizenhárom százalékkal zsugorodtak a Csomolungmán lévő gleccserek az elmúlt ötven évben a felmelegedés miatt – írta meg korábban az MNO.

A felmelegedés miatt néhány évtizeden belül több mediterrán ország éghajlata változhat meg gyökeresen.

Az éghajlatváltozás több ezer évvel ezelőtt is átrajzolta a Föld térképét, ahogyan az üvegházhatásért felelős gázok mértékének rekordszintű emelkedése is szerepet kap a kialakult helyzetben.

Az általános tendenciák ellenére a szakértők nem szívesen hozzák összefüggésbe a globális felmelegedést a jelenlegi árvizekkel Németországban, Ausztriában, Magyarországon vagy Csehországban. Douville szerint ahhoz, hogy pontosan meg lehessen mondani, hogy a mostani áradásokért mennyire felelős az embereknek a klímaváltozásra gyakorolt hatása, nagyon pontos elemzésekre lenne szükség a konkrét, mostani helyzet és a korábbi időszakok közötti összehasonlításával.

Az éghajlatváltozás hatásait vizsgáló potsdami klímakutató intézet (PIK) viszont egy februári tanulmányában egyértelműen úgy vélte, hogy a szélsőséges meteorológiai jelenségek gyakoribbá válása a légköri folyamatok zavarainak tudható be, amelyeket pedig a hőmérséklet-emelkedés okoz. „Szerintünk ez a jelenség a jelenleg Oroszországban tapasztalható szárazsággal hozható összefüggésbe” – véli Stefan Rahmstorf, a PIK kutatója. Szerinte a kelet-európai árvizekért azonban más tényezők is okolhatók, mint például a talaj nedvességszintje, ami az idei tél erős havazásai miatt a szokásosnál magasabb.

– Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök reggel kérte, hogy az emberek működjenek együtt a hatóságokkal, amennyiben kitelepítésre kerülne sor. A kormány garantálja a hátrahagyott értékek biztonságát.
– Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) Tudományos Tanácsának vezetője szerint nem várható olyan jelentős csapadék, amely tovább emelheti a Budapestnél várt dunai vízállást.
– Az árvízi védekezési helyszíneken kizárólag azok az önkéntesek vehetnek részt a munkálatokban, akik előzetesen a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján az adott helyszínre és időpontra regisztráltak.
– Szerdától él a „Nemzeti Összefogás Számlaszáma”: a 11711711-22222222-es (OTP) számlaszámra várják a pénzbeli adományokat.

– A Facebookon megalakult az Árvíz 2013 Összefogás önkéntescsoport, ahol várják a segítők jelentkezését, és friss információkkal is szolgálnak.
– Korábbi közvetítésünket ide kattintva, a csütörtöki napról készült összefoglalónkat itt olvashatja.

– Van árvízi kép- vagy videofelvétele? Kérjük, küldje el a [email protected] címre.

– A közlekedők az árvíz kapcsán érvényben lévő útlezárásokról bővebb információkat az Útinform szolgálattól kaphatnak az 1/336-2400-s telefonszámon – írta a társaság Facebook-oldalán.