Tarlós István főpolgármester azt mondta: szélsőséges esetben, a legpesszimistább számítások szerint 55 ezer embert költöztethet ki a katasztrófavédelem Budapest III. kerületében a hullámtérből, de ez csak akkor következne be, ha átszakadna a gát. Azt is elmondta: a jelenlegi helyzet alapján a római-parti védmű magasításával elkerülhető lesz a csillaghegyi terület evakuálása.
Más Duna menti településen viszont többeknek már el kellett hagyniuk otthonukat. A Győr-Moson-Sopron megyei kormánymegbízott azt kérte: csak halaszthatatlan ügyben menjenek az emberek a Szigetközbe.
Győrújfalunál délután megcsúszott a föld a gátfal egyik részén. Siklósi Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője közölte: a gát tetején egy teherautó borította le éppen a homokzsákokat, amikor a gát földje egy kicsit „lecsúszott”, szavai szerint ezt megsúvadásnak hívják. Hangsúlyozta, hogy mindez nem okoz semmilyen problémát.
Csütörtökön újabb mentőcsapatok indultak útnak, és újabb speciális eszközöket vetettek be a dunai árvíz elleni védekezésben. A központi rendeltetésű Hunor Hivatásos és a Huszár Önkéntes Katasztrófavédelmi Mentőszervezet is elindult a dunai árhullám által érintett térségbe. A tervek szerint a speciálisan kiképzett csoportok első állomása Szigetköz térsége lesz, a dunai árhullám itt éri el az országot.
Nosza Vilmos, a katonai operatív törzs ügyeletes parancsnoka elmondta: a Magyar Honvédség 3650 emberrel és mintegy 300 eszközzel dolgozik a dunai árvízi védekezésben. Több száz önkéntes tartalékos katonát és speciális eszközöket – köztük vízi járműveket, lánctalpasokat, pilóta nélküli járműveket – is bevetettek. Hozzátette: a honvédségnél rendelkeznek tartalékokkal, s szükség esetén a jelenlegi létszámon felül még mintegy 6 ezer embert be tudnak vonni a mentési munkálatokba.
