Rákkezelés: hatalmas sikert értek el a magyar orvosok

Terhessége alatt kemoterápiát kapott az a 38 éves nő, aki két hónappal ezelőtt egészséges gyermeknek adott életet.

Az Országos Onkológiai Intézet és a Semmelweis Egyetem II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája együttműködésének köszönhetően másfél hónappal ezelőtt született 2879 grammal az egészséges kislány. A terhességi emlőrákban szenvedő édesanyja a terhesség második és harmadik trimeszterében – folyamatos nőgyógyászati felügyelet mellett – sikeres kemoterápiás előkezelést kapott.

Maradéktalanul eltávolított minden rákos sejtet az eddigi humánműtéti teszteken a Takáts Zoltán magyar kutató által feltalált intelligens sebészkés, amely az operáció közben folyamatosan informálja az orvost, hogy az érintett szövet rákos-e vagy egészséges.

Olyan molekulát fedeztek fel, amely oxigénhiányos állapotukban meggátolja a daganatos sejtek reagálását és túlélését. Az áttörés új gyógyszerek kifejlesztését hozhatja a rákkutatásban.

Amerikai tudósok valószínűleg megtalálták, miként lehet megvédeni rákos betegeket a kemoterápia és a sugárkezelés halálos mellékhatásaitól.

A menopauza tüneteit enyhítő hormonkezelés növelheti a mellrák kockázatát, ám inkább a normális súlyú, nagy mellszövet-sűrűségű, európai vagy spanyol ajkú nőknél – derítette ki egy kedden megjelent amerikai kutatás.

A daganatok nagy többségének kialakulásához vezető 21 fontosabb génmutáció okait térképezték fel egy nemzetközi kutatócsoport tagjai, szerintük a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányuk valódi mérföldkövet jelent a rákkutatásban.

A kezelések eredményeként a daganat nagysága oly mértékben csökkent, hogy az altatásban végzett császármetszéssel együtt az emlőmegtartó műtétet is elvégezhették. A gyermek és édesanyja egészségesek, a fiatal nő onkológiai kezelése folytatódik.

Mint azt Mátrai Zoltán, az Országos Onkológiai Intézet Emlő- és Lágyrészsebészeti Osztályának vezetője az MTI-nek elmondta, a terhességi emlőrák a várandósság ideje alatt vagy a szülést követő egy éven belül jelentkezhet. Az Európában és Észak-Amerikában élő nők egyre idősebb korban vállalnak gyermeket, ezért a betegség előfordulási gyakorisága lassan ugyan, de növekszik.

Az emlő szerkezetének átalakulása miatt a terhesség idején nehezebb a diagnózis felállítása. A kismamák általában azzal fordulnak a nőgyógyászukhoz, hogy kitapintottak valamit a mellükben, de mivel ilyenkor kifejezetten mirigyes az emlő, a kóros elváltozás fizikai és akár képalkotó vizsgálata is nehézkessé válik – magyarázta a szakember.

Az új tudományos álláspontok szerint a különböző harmadokban előforduló emlődaganatokat aktívan lehet kezelni, ám pontosan amiatt, hogy ezek a daganatok nehezen tapinthatók, általában előrehaladottabb stádiumban fordulnak elő, mint egy változó korú nő esetében.

„A diagnosztikában és a terápiában is behatároltak vagyunk, hiszen mind a két életre tekintettel kell lennünk. Nagyon pontos, nemzetközileg is szabályozott szakmai utasítások léteznek” – húzta alá az osztályvezető főorvos, kiemelve, hogy a mostani sikertörténet több szakterület képviselői – diagnoszták, patológusok, kemoterápiás szakemberek, emlősebészek és nőgyógyászok – együttműködésének köszönhető.

A főorvos szerint rendkívül ritka állapotról van szó: az intézetben az elmúlt tíz évben a mostani volt az első olyan eset, amikor egy páciensnél a terhesség alatt szisztémás kemoterápiát alkalmaztak. Mint elmondta, ilyenkor a terápiában bizonyos dolgokat nem lehet használni vagy nem a máskor bevett módon.

Tartózkodni kell minden radioaktív sugárzással járó vizsgálattól, különösen az első trimeszterben. Ez alatt az időszak alatt – amikor a magzat szervei kialakulnak – kemoterápiát sem szabad alkalmazni, mert gátolva a sejtosztódást súlyos fejlődési rendellenességeket eredményezhet. Nem alkalmazható továbbá a mágnesesrezonancia-vizsgálat mellett kontrasztanyag, ami így jelentősen csökkenti a diagnosztikus eljárás értékét, de a pácienst ki lehet vizsgálni ultrahanggal és a második vagy harmadik trimeszterben akár mammográfiával is. A nőgyógyász mindeközben folyamatosan vizsgálja a magzatot és konzultál a kezelésben részt vevő többi szakemberrel.

A daganat függvényében a beteg megoperálható vagy kemoterápiás kezelést lehet alkalmazni nála a terhesség második és harmadik trimeszterében, majd utána lehet megoperálni. A terhesség elején csak emlőeltávolítás végezhető, de a várandósság vége felé már emlőmegtartó műtétet is lehet végezni, amit a szülés után sugárkezeléssel lehet kiegészíteni. Pontosan meg van határozva az is, hogy a páciensek milyen gyógyszereket szedhetnek: míg a hagyományos kemoterápiás szerek alkalmazhatóak náluk, addig antihormon-kezelést nem kaphatnak. Az eljárás komoly hátránya, hogy a kismamák nem szoptathatnak.

Mátrai Zoltán szerint a mostani eset bemutatása azért fontos, mert tudatosíthatja, hogy a terhességi emlőrákba nem hal bele az anya és nem is kell elvetetnie a magzatot és azt is, hogy nem kell a babát idő előtt kivenni a méhből.