Mellrák: életveszélyes lehet a hormonkezelés

A nagyobb mellszövet-sűrűségű nők esetében, akik hormonpótló kezelést (HRT) kaptak, erősebben növekedett a mellrák kockázata.

tt
2013. 09. 09. 13:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A daganat kialakulásának valószínűsége függ a nő testtömeg-indexétől (BMI), mellszövetének sűrűségétől, sőt a származástól is. Vannak azonban, akikre kedvezően hat a hormonterápia, és csak enyhén növekszik a rák kockázata – idézte a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál a Journal of the National Cancer Institute című szaklapban megjelent tanulmányt.

A kutatók 45 évesnél idősebb nők több 1,64 millió mammográfiai felvételét elemezték, amelyek között 9300 mellrákos eset volt, és azt találták, hogy a karcsúbb, illetve a nagyobb mellszövet-sűrűségű nők esetében, akik hormonpótló kezelést (HRT) kaptak, erősebben növekedett a mellrák kockázata.

A hormonkészítményekkel kezelt vékony és normál testalkatú, azaz 25-nél alacsonyabb BMI-értékű nők 35 százalékkal nagyobb a mellrák kockázata, mint az ugyanilyen alkatú, ám HRT-t nem kapó nők.

Túlsúlyos, azaz 30 feletti testtömeg-indexű nők esetében a hormonkezelés nem változtatott a mellrák kockázatán.
40 százalékkal nagyobb a mellrák kialakulásának a kockázata azoknál a nőknél, akiknek szélsőségesen sűrű volt a mellszövete, és HRT-t kaptak, mint a hormonpótlásban nem részesült páciensek. A nagy mellsűrűség azt jelenti, hogy a mellben a zsírszövethez képest több a kötőszövet.

A HRT hatásait a származás is befolyásolja. Az európai származású és spanyol ajkú HRT-vel kezelt nőknél 20 százalékkal nőtt a mellrákkockázat az ugyanilyen eredetű, ám hormont nem kapó nőkhöz képest. Ellenben az afro-amerikaiaknál a HRT nem befolyásolta a rák kialakulásának esélyeit.

„Az afroamerikai, a túlsúlyos, illetve a túlnyomó részt zsírszövetből álló emlőjű nőkön segíthet a HRT, miközben a mellrákkockázatát csak minimálisan emeli” – írták a Chicagói Egyetem kutatói. A kutatásnak azonban megvannak a maga korlátai – ismerték be a tudósok. Nem vizsgálták például, milyen típusú és milyen időtartamú hormonkezelést kaptak a résztvevők.

„Elképzelhető, hogy a hosszú távú HRT-kezelés hatására a mértnél magasabb lesz a mellrák kockázata, különösen azoknál, akik érzékenyek a hormonterápiára” – hangoztatták a kutatók. A tanulmány szerzői azt remélik, a kockázati csoportok felismerése segít az orvosoknak eldönteni, kinek javasolják a hormonkezelést.

Amerikai kutatók kidolgoztak egy olyan statisztikai képletet, amellyel előre jelezhető, mekkora kockázattal alakul ki mellrák a páciensnél tíz, illetve húsz éven belül. Az új módszer a petefészek és a méh daganatának kockázatát is előre jelezheti. A kutatók azt is valószínűnek tartják, hogy az első terhesség előtti alkoholfogyasztás növeli a mellrák kockázatát.

 

Bármilyen cukortartalmú étel jelezheti a rákos daganatot a testben a University College of London (UCL) kutatói szerint. Az eljárás olcsóbb és biztonságosabb, mint a radioaktív vizsgálati módszerek, és a fejlesztők szerint másfél éven belül széles körben elérhető lehet.

 

A harminc éven át végzett éjszakai műszak megduplázza a mellrák valószínűségét – mutatta ki egy új kanadai kutatás.

 

Egészen eddig a mellrákszűrés fontosságát hangsúlyozták az onkológusok. Egy átfogó tanulmány bebizonyította, hogy a szűrés nem csökkentette a mellrák okozta halálozások számát az utóbbi 25 évben. Most akkor szűrjünk vagy ne?

 

Arról is hírt adtunk már, hogy olyan vérteszt kifejlesztésén dolgoznak brit kutatók, amely a DNS-ben bekövetkezett változások alapján azonosítja a mellrák korai jeleit. Ez a vizsgálat akár a mostani röntgensugaras átvilágításnál is pontosabb lehet.

 

Egy másik vizsgálattal azt vélték bizonyítani szakemberek, hogy az európai mellrákszűrőprogramok több életet mentenek meg az emlődaganatok korai felismerésével, mint amennyi kárt okoz a túldiagnosztizálás.

 

Mint ismert, Angelina Jolie korábban felfedte, hogy kettős emlőeltávolításon esett át. A színésznő elmondása szerint azért volt szükség a műtétre, mert olyan hibás gént találtak nála, amely növeli a rák kialakulásának lehetőségét. Az érintettek 90 százalékánál nem alakul ki mellrák, ezért a tudósok nagy része megkérdőjelezi a megelőző amputáció szükségességét. Jolie döntése nagy port kavart. Elegendő a biztonságos betegkövetés és gondozás, vagy szükség van drasztikus beavatkozásra? Az egész nem más, mint puszta üzlet? Szakértőnket kérdeztük.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.