Lenyűgöző lelet segít megfejteni a rejtélyt

Számos olyan lenyűgöző lelet került a felszínre, amely segít kitölteni a város történetének hiányzó fejezetét.

A romokat a Jeruzsálem legrégebbi negyedének számító Dávid városában lévő Givati parkolóhelynél folytatott ásatások során tárták fel. A több éve zajló munkálatok során már számos lenyűgöző lelet került a felszínre, többek közt egy Második Templom korabeli épület és a bizánci időkből származó kincsek. A közelmúltban pedig egy 1700 éves átoktáblát fedeztek fel egy római kori palota romjai közt.

Az IAA régészei, Doron Ben Ami és Yana Tchekhanovets szerint a Jeruzsálemben folytatott kiterjedt ásatások ellenére a város régészeti leletei között nem voltak Hasmóneus kori épületekből származók – olvasható a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő portálon. A Hasmóneus-dinasztiát Makkabeus Simon alapította i.e. 140-ben. A dinasztia uralkodott Júdea felett egészen i.e. 37-ig, Nagy Heródes hatalomra kerüléséig.

„A Jeruzsálem különböző részein feltárt erődítménymaradványoktól, illetve edényektől és egyéb kisebb leletektől eltekintve, a Hasmóneus kori városnak eddig egyetlen épületét sem tárták fel” – húzták alá közleményükben a régészek, hozzátéve, hogy a mostani felfedezés segít kitölteni a város történetének egy hiányzó fejezetét.

A régészek szerint a Iosephus munkáiban fellelhető történelmi feljegyzésekből már jól ismert Hasmóneus kori város most egy csapásra kézzel fogható alakot öltött. Iosephus Flavius zsidó történetíró és hadvezér munkái az ókorkutatás legfontosabb forrásai közé tartoznak. Nevéhez fűződnek többek között az 1. századból származó A zsidó háború és A zsidók története című írások.

Az IAA munkatársai szerint a Hasmóneus kori épület a maga lenyűgöző szerkezetével csupán az elmúlt hónapokban került a felszínre. Az építmény négy méter magas és több mint egy méter vastag mészkőfalaival 64 négyzetméteren terül el.

Az épület belsejében edényeket és pénzérméket találtak a szakemberek, akik az utóbbiak segítségével tudták azonosítani a lelet pontos korát. A régészeti hivatal kutatói úgy vélik, hogy az épület munkálatai az i.e. 2. század elején kezdődtek és a Hasmóneus korban folytatódtak, ekkor végezték a belső szerkezet legnagyobb változtatásait.