A hagyományos, nyugati orvoslás és az alternatív gyógyászat vitái a mai napig megnehezítik a betegek választását. Nehéz ugyanis eldönteni, hogy szemfényvesztő csodaszerről van szó vagy a hagyományos orvoslás mellett valóban sikerrel alkalmazható módszerről.
Dr. Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem – Orvosi Biológiai Intézet igazgatója egyike azoknak a szakértőknek, akik határozottan ellenzik az alternatív módszerek alkalmazását a gyógyításban. A szakma nézőpontját megismerve tolmácsolja a tudóstársadalom véleményét az alternatív medicinákról, melynek lényege, hogy összes alternatív orvoslás hatástalan. Véleményével nincs egyedül, de akadnak ellenpéldák is.
A homeopátiás kezelés egyike azoknak a módszereknek, amelyek megosztják a szakértőket. A bírálók szerint a szerek hatása megkülönböztethetetlen a placebótól. Ezzel szemben dr. Sal Péter, a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület elnökségi tagja, aki maga is 24 éve gyermekorvos, úgy véli, a homeopátia egy komplementer gyógymód, mely olyan növényi, ásványi és állati gyógyszereket foglal magába, amelyek a hagyományos orvostudományi módszerek kiegészítéseként lehetnek gyógyító hatásúak.
A Magyar Tudományos Akadémia nem foglal állást a hatásosságot illetőleg, de kiköti, hogy a betegek érdekében ezt a fajta kezelést kizárólag orvosok végezhetik. A módszer valójában a tudományos bizonyítékokkal részlegesen alátámasztott módszerek kategóriájába tartozik, vannak tudományos evidenciái, emberkísérletekkel tesztelték, és gyógyszertárban kaphatók a szerek, de az OEP nem támogatja, és hatása is erősen vitatott.
Egy korábbi interjúban dr. Hegyi Gabriella belgyógyász, rehabilitációs szakorvos, akupunktúrás orvos is a tudomány álláspontját képviselve nyilatkozott, mikor kijelentette, hogy valójában nincs alternatív medicina, mert kizárólag komplementer, kiegészítő medicinákról lehet beszélni. Egy hároméves európai uniós kutatás szerint, melyet a 28 tagállamban végzetek, kiderült, hogy egyre növekszik az érdeklődés a komplementer medicinák iránt. A szakorvos szerint számos esetben segít és gyógyít, ha a hagyományos orvoslással együtt alkalmazzák, de nagyon oda kell figyelni arra, hogy kihez fordulunk.
Az 1997-es kormányrendelet (1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről) adja azt az alapot, amelynek segítségével a természetes gyógymódok az egészségügyi ellátó rendszer részeként működhetnek mint egészségügyi tevékenységek. Vagyis bárki, aki hivatalosan is természetgyógyászként, akkupunktúrás kezelőként vagy más alternatív módszer képviselőjeként szeretne betegeket gyógyítani, annak meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Azonos jogok és kötelezettségek vonatkoznak mindenkire.
Ha már a nyugati orvoslástól eltérő kezelést is kipróbálnánk, azért, hogy ne kerüljünk sarlatánok kezei közé, érdemes tudni, mit várhatunk el a szolgáltatótól és hogyan lehet ellenőrizni a hitelességet. Vannak ugyanis orvosi diplomával, illetve a nélkül is művelhető tevékenységek, és a kettőt nem szabad összekeverni. Akkupunktúrás vagy ájurvédikus kezelést például hazánkban kizárólag orvosi egyetemet végzett doktorok (dr.) adhatnak, ne dőljünk be tehát a korábban már bemutatott aposztrófos doktorok trükkjeinek (’dr.) és más „szakembereknek”. De ugyanígy csak szakorvosok foglalkozhatnak a homeopátiával, neurálterápiával és manuálterápiával is.
A módszer mellett manapság az orvos képzettségét is érdemes ellenőrizni, mert bár a Magyar Tudományos Akadémia és az Igazságügyi Minisztérium is jogszabályellenesnek titulálta az aposztrófos doktorok működését, a mai napig találkozhat velük a fogyasztó.
Módszerek szakmai minimumfeltételei az ÁNTSZ szerint
Ahhoz, hogy a szakorvosok egy alternatív medicina területén – például akkupunktúra, manuálterápia – is működhessenek, vizsgát kell tenniük az egyetemen, és kizárólag az ÁNTSZ-től kaphatnak működési engedélyt. Arról, hogy az ÁNTSZ milyen feltéteket szab, a honlapjukról letölthető dokumentumokból lehet tájékozódni. Ezt a laikusoknak is érdemes átnézniük, mert arról is tájékoztat, hogy mit várhatnak el egy-egy terápia során.
A kineziológia, reflexológia, akupresszúra és fitoterápia is mind olyan módszer, melynek alkalmazásához a GYEMSZI Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetnél (ETI) is vizsgát kell tennie a kezelőknek. Ez azért fontos a betegek szempontjából, mert ezt követően a kezelők is az egészségügyi ellátás tagjai lesznek, vagyis ellenőrizni lehet őket. Így csökken az esélye annak, hogy hozzá nem értő sarlatán mérgezze a betegeket. De. Hegyi Gabriella szerint aki ezen az engedélyezésen kívül esik, az hivatalosan nem végez gyógyító tevékenységet.
Jó hír a betegek számára, hogy a GYEMSZI-ETI honlapjáról lehet tájékozódni arról is, hogy országszerte kik azok a természetgyógyászok, akik letették a szükséges vizsgákat, és ellenőrzött gyógyító tevékenységet végeznek. A Természetgyógyász szakértői szaknévsor mindenki által elérhető, és külön előny, hogy nem csupán a nevek, de a pontos címek is nyilvánosak.
