Káros vagy egészséges? Ésszel fogyasszuk ezeket az italokat

A gyümölcslé vagy a limonádé a jobb szomjoltó? A kávé tényleg tönkreteszi a szívet? És mi a helyzet a kólafüggőséggel? Megvizsgáltunk néhány, italokkal kapcsolatos városi legendát.

UDM
2014. 11. 04. 19:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sokféle mendemonda kering a különböző innivalókkal és stimulálószerekkel kapcsolatosan, néhányat megvizsgáltunk, van-e valamilyen igazságtartalmuk. Válogatásunkat a Focus.de nyomán állítottuk össze.

Bár a gyümölcslé vitamint, ásványi anyagot és nyomelemeket tartalmaz, magas a kalóriatartalma is. A százszázalékos almalének egyáltalán nem kevesebb a kalóriatartalma, mint az azonos mennyiségű limonádénak. Az egyiknél a gyümölcs saját cukortartalmát kell figyelembe venni, a másiknál a hozzáadott répacukor mennyiségét. A gyümölcscukor sokak vélekedésével ellentétben nem annyira egészséges, legalábbis szigorúan orvosi szempontból. A legtöbb ember számára azonban a gyümölcslevek élvezetekor főként a kalóriatartalom a probléma. Hogy akkor mégis mit tegyenek? Talán a legjobb, ha tiszta vizet vagy hígított gyümölcslevet isznak.

Bár a „barna limonádénak” meglehetősen magas a cukortartalma – literenként nagyjából 36 kockányit tartalmaz –, nem tesz jobban függővé, mint más koffeintartalmú szomjoltók. A koffeint ugyanakkor nem a drogok, hanem a pszichostimulánsok közé szokás sorolni. Napi száz milligramm mennyiség felett azonban könnyen elkezdődhet egy hozzászokási folyamat, ez megfelel egy liter kólában található adagnak vagy egy-két csésze kávénak. Ha egyik napról a másikra hagyják abba a koffeinfogyasztást, akkor egyesek szervezete akár heves fejfájással vagy erős fáradtságérzettel reagálhat.

Egyébként a Coca-Cola 1903 óta nem tartalmaz kokaint, azóta csak méregtelenített kokalevél-kivonatot használ fel az üdítőgyártáshoz.

A fekete főzet szerelmesei fellélegezhetnek: még a napi öt-hat csésze kávé sem növeli jelentősen a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Legalábbis ezt mutatják egy 400 ezer fős mintán elvégzett kínai vizsgálatok eredményei. Sőt, közepes mennyiség, napi három-négy csésze kávé még akár szívvédő hatású is lehet. Ennek valószínűleg az az oka, hogy maga a kávébab tele van antioxidánsokkal.

Ugyanakkor ajánlott vigyázni: akinek alvási problémái vannak, annak a nap második felében csökkentenie kell a kávéfogyasztását.

Az ásványvizekkel hozzájuthatunk a szervezetből kiürült sókhoz, egyúttal pedig a vízveszteség pótlására is alkalmasak. Azonban minden második ember túl keveset iszik, a folyadékhiány miatt pedig akár a vérkeringés is összeomolhat. Az sem egészséges ugyanakkor, ha túl sokat iszunk. A szomjúságérzet csökkenésével, a fizikai képességek romlásával jelentősen megnő a kiszáradás veszélye.

Számos tanulmány foglalkozott már az energiaitalokkal, azok vélt hasznával vagy esetleges veszélyeivel, és bár sok a bizonytalanság, egy mégis biztos: a vesebetegeknek szigorúan kerülniük kell ezt az élelmiszert! Az energiaital magas koffeintartalma miatt vízhajtó hatású, így ha valaki sportolás közben, napozáskor vagy alkohollal együtt fogyasztja, rosszullétet, kiszáradást, sőt ájulást is okozhat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.